Richard Stanton, a NASA Jet Propulsion Laboratory korábbi munkatársa több mint 1300 Naphoz hasonló csillagot figyelt meg egy 76 centiméteres teleszkóp segítségével. A kutatásának az volt a célja, hogy olyan apró fényváltozásokat azonosítson, amelyek földönkívüli eredetű jelek lehetnek. Stanton több mint 1500 órányi megfigyelés után, 2023. május 14-én valami szokatlan dologra lett figyelmes: két rövid, teljesen azonos fényimpulzusra a HD 89389 jelű csillag irányából, amely mintegy 102 fényévre található a Nagy Medve csillagképben.

„Ilyen típusú impulzusokat korábban még soha nem figyeltek meg”

– írta Stanton az Acta Astronautica folyóiratban 2025. április 23-án megjelent tanulmányában, amelyről a Live Science számolt be. A csillag fénye 0,1 másodperc alatt körülbelül 25%-kal halványult, majd hirtelen visszatért a normál fényerőre – olyan mintázatot mutatva, amelyet egyetlen ismert természeti jelenség sem magyaráz meg.

A felfedezés után Stanton korábbi adatokat is átvizsgált, és további két hasonló jelenséget talált: egyet 2019-ben az 51 Pegasi (HD 217014) esetében, egy másikat pedig 2025-ben a HD 12051 csillagnál. A képeken sem műhold, sem madár, repülőgép vagy meteor nem látható – ezek ráadásul általában a teljes csillagfényt eltakarják, nem csak annak egy részét. Stanton úgy véli, a jelenségek forrása vagy láthatatlan, vagy túl messze van ahhoz, hogy közvetlenül megfigyelhető legyen. Bár az egyik lehetséges magyarázat valóban az idegen intelligencia lehet, Stanton hangsúlyozta a további kutatások fontosságát.

„Bármi is modulálja a csillag fényét, annak viszonylag közel kell lennie a Földhöz – ami azt jelentené, hogy ha földönkívüli tevékenységről van szó, az a Naprendszerünkön belül történhet” – írta.

A csillagász közösség azonban óvatosságra int. Seth Shostak, a SETI Intézet munkatársa emlékeztetett arra, hogy számos korábban földönkívülinek vélt jelenségről – például a pulzárokról – később kiderült, hogy természetes eredetűek.

„Valószínűbb, hogy ezeket az impulzusokat egy eddig ismeretlen asztrofizikai folyamat okozza, mintsem idegenek csillagközi üzenetei” – mondta.

Más lehetséges magyarázatok között szerepelnek például a gravitációs hullámok, vagy a csillagból érkező fény kölcsönhatásai eddig felfedezetlen űrbéli objektumokkal. Stanton szerint a rejtély megfejtéséhez mindenekelőtt pontosabb adatokra lesz szükség – például fejlettebb teleszkóprendszerek révén. Egyelőre azonban ezek az impulzusok magyarázatra várnak.

(A cikkhez használt kép illusztráció, ezen a Hubble űrteleszkóp infravörös felvételén egy ragyogó csillaghalmaz, a Caldwell 89 (NGC 6087) nyílthalmaz látható, amely mintegy 40 csillagból áll, középpontjában a legfényesebb, S Normae nevű változócsillaggal, forrás: NASA, ESA, and A. Riess (Johns Hopkins University); feldolgozás: Gladys Kober (NASA/Catholic University of America))