Az "égi létrára" keresztelt kínai űrlift ötletét 2021-ben mutatta be az állami Xinhuanet Global Service részlege: az animált videó tanúsága szerint a rendszer központi egységét egy olyan kapszula alkotná, ami szén nanocsövekből készült, hosszú kábeleken jutna el az alacsony Föld körüli pályán keringő űrállomásra, aminél egy robotkar segítené a dokkolását.

A modulban szállított rakomány vagy személyzet így sokkal kevésbé költséges módon utazhatna az űrbe, de az űrállomás csak az első megállóhelyet képviselné a teljes út során. A kabin, újabb szállítmány felvétele után, tovább folytatná az útját, immár kábelek nélkül, egy távolabbi helyszínre, egy másik űrállomásra és onnan egy újabb nanocsőpálya segítségével a Holdra vagy a Marsra. Az égi létra magasabban lévő fokainak elérése ezzel a módszerrel jelentősen megkönnyítené az űrhajósok és űrutazók feladatát és emellett még egy nagy előnnyel járna: a tervet bemutató Vang Hsziaocsün, a CALT (China Academy of Launch Vehicle Technology) vezetője szerint a marsutazások jelenleg tervezett költségeinek mintegy 4%-áért megvalósítható lenne a speciális technológiával megoldott szállítás. A rendszert eredetileg a kínai holdraszállás támogatására tervezték, de később a marsi küldetések is fókuszba kerültek lehetséges felhasználási területként.

A CGTN beszámolója szerint a két évvel ezelőtt megrendezett GLEX (Global Space Exploration Conference) konferencián Vang Hsziaocsün hozta nyilvánosságra azokat a terveket, amelyek szerint a Kína az első emberes marsmisszióját 2033-ban indítja el, de előtte még robotokkal térképezik fel a lehetséges landolási és kutatási helyszíneket a bolygón. A 2033-as misszió után kétévente, majd négyévente küldenek majd újabb legénységet a Marsra és miután sikerült a megfelelő életfeltételeket biztosító telepeket kialakítani, már rendszeres járatok is közlekedhetnek majd a Föld és a vörös bolygó között. Ennek egyik részét képezi az űrlift, amivel leegyszerűsödik az utazás.

Az előadásban nem árultak el túl sok részletet azzal kapcsolatban, hogy pontosan hogyan lehetne megépíteni az égbe vezető létrát, de a régóta tervezett űrlift koncepcióknak számos gyakorlati akadály áll az útjában. A komplex technikai nehézségeken kívül a konstrukció egyelőre azért is jelentene nagy kihívást, mert rendkívüli összegbe kerülne a szükséges mennyiségű szén nanocső előállítása. A nanoanyagot gyártására szakosodott, amerikai Cheap Tubes Inc. például az egyfalú (egydimenziós) és duplafalú nanocsövek legolcsóbb fajtáját is 33,72-55 dollár/gramm (körülbelül 12 000-20 000 forint) áron értékesíti, de a legtöbb változatnak ennél jóval magasabb az ára, akár a 300 dollár/grammot (108 000 forint) is elérheti.

(Fotó: Getty Images)

Sci-finek hangzik, de már egészen közel van: az űrlift Sokkal zöldebb és energia-hatékonyabb utat jelentene a Földről közvetlen a világűrbe, mint a mai rakéták. Az elmélet pedig már nagyjából ki is lett dolgozva, de akad még egy akadály, ami ha elhárul, elkezdődhet az űrlift építése.