A NASA szerint lenne üzleti igény 4 Mach-os légi közlekedésre, sőt egy ilyen új technológiát akár a történelemben először szárazföld feletti szuperszonikus útvonalakon is be lehetne vezetni.

Húsz év telt el a Concorde utolsó kereskedelmi utasszállító járatának útja óta – 2003 októberebe óta. Az ikonikus repülőgép nyugdíjazását követően egyetlen utasszállító légitársaság sem kínált szuperszonikus útvonalakat. A NASA tanulmányai viszont arra a következtetésre jutottak, hogy körülbelül 50 olyan útvonal létezik, amelyek potenciális piaccal rendelkeznek a szuperszonikus szolgáltatások számára.

A szárazföldi szuperszonikus repülésre vonatkozó jelenlegi állami korlátozások miatt a jelentés csak az Atlanti- és a Csendes-óceán feletti transzóceáni szolgáltatásokkal foglalkozott. Ami a szárazföldek feletti szuperszonikus útvonalakat illeti: ezzel a NASA Quesst programja foglalkozik, melynek keretében az űrhivatal a Lockheed Martinnal együttműködve fejleszti az X-59-et, hogy olyan módszereket találjon, amelyek csökkentik a hangrobbanást, és lehetővé teszik a szárazföld feletti szuperszonikus légi közlekedést.

Most azonban egy másik programól, a NASA Advanced Air Vehicles Programról (AAVP) lesz szó – ez lépett ugyanis immár a nagysebességű utazások kutatásának következő szakaszába, ami két 12 hónapos szerződés megkötését jelenti koncepciótervek és technológiai ütemtervek kidolgozására. Ezek az ütemtervek vizsgálják a 2 Mach feletti utazás megvalósíthatóságát, és meghatározzák a szükséges technológiákat.

A Boeing vezeti az első csapatot, partnere az Exosonic, a GE Aerospace, a Georgia Tech Aerospace Systems Design Laboratory, a Rolls-Royce North American Technologies és mások. A második csapatot a Northrop Grumman Aeronautics Systems vezeti, partnerei a Blue Ridge Research and Consulting, a Boom Supersonic és a Rolls-Royce North American Technologies.

A csapatok a repülőgépváz tervezésén, a teljesítményen, a meghajtáson, a hőkezelésen és a nagy szuperszonikus sebességnek ellenálló kompozit anyagokon fognak dolgozni. Nem szabadalmaztatott koncepciójárműveket is fejlesztenek majd. Mint a NASA közleménye fogalmaz: a biztonság, a hatékonyság, a gazdasági és a társadalmi szempontok fontos tényezők ebben a kutatásban a felelős innováció és a környezeti fenntarthatóság biztosítása érdekében.

Amint ez az immár az iparág bevonásával zajló szakasz befejeződik, a NASA és ipari és tudományos partnerei döntenek arról, hogy saját befektetéseikkel folytatják-e a kutatást.

Bár valószínűleg még ebben az évtizedben nem fogjuk látni e projektek gyümölcseit a legjobb esetben sem, a most folyó fejlesztési munka a 2030-as évek végére akár a szuperszonikus utazás visszatérését is eredményezheti.

(Forrás: Jalopnik, NASA, kép: NASA)