A Glasgow-i Egyetem mérnökei sikerrel tesztelték azt a különleges működési elvű hajtóművet, amivel a jövőben kisebb szállítmányok űrbe való eljuttatását lehet majd megoldani gazdaságos módon. Az autofág, vagyis önemésztő rakétahajtómű nagy sűrűségű polietilénburokból áll, amiben gáz halmazállapotú oxigén és folyékony propán szolgál elsődleges hajtóanyagforrásként, de a berendezés a hő hatására elolvadó műanyagot is felhasználja a meghajtáshoz. Emiatt a tartály további forrást jelent, ami a teljes üzemanyag mennyiségnek legalább 4,45%, de akár 15,69%-át adhatja.

Az Ouroboros-3-ra keresztelt meghajtórendszer 100N tolóerejű verzióját tesztelték a brit Királyi Légierő Machrihanish Légibázisán, aminek során kiderült, hogy a módszerrel stabilan működő és jól kontrollálható meghajtást lehet elérni, így valószínű, hogy a rendszer képes lesz majd egy kisebb méretű rakéta levegőbe emelésére a későbbiekben. Az autofág hajtómű elsődleges előnye a kisebb súly lenne, mivel nem csak az üzemanyagot, hanem ennek tárolására alkalmas eszközt is el lehet égetni, illetve olvasztani, vagyis az önemésztő rakéta saját struktúrájának egy része multifunkciós szerepet tölt be és kevesebb üzemanyaggal lehet útnak indítani.

A rendszert eredetileg brit-ukrán együttműködés keretében kezdték fejleszteni a Glasgow-i Egyetem és a Dnyipropetrovszk Nemzeti Egyetem munkatársainak részvételével, majd a két csapat külön utakon folytatta tovább a munkát, de az ukrán fejlesztések sem álltak le: a Promin Aerospace cég szintén az autofág technológiával kísérletezik. A cég leírása szerint az önemésztő rakéta több szempontból is pozitív változást hozhat az űrprogramok terén, csökkenteni lehet vele például az űrszemét mennyiségét, jól használható és elérhetőbb megoldást nyújt az egészen kis méretű műholdak pályára állításához, valamint kevesebb felkészülési időt igényel az ilyen rakéták indítása.

Bár az autofág rakéták kora még nem jött el, de a technológia régóta foglalkoztatja a mérnököket és az elmúlt évtizedekben több szabadalmat is bejegyeztek a hasonló módon működő meghajtórendszerekkel kapcsolatban. Ezek egyike, a hatvanas években született és Zissimos A. Typaldos nevéhez fűződik, aki az amerikai kormány számára szánta a találmányt. A bemutatás szerint a hajtómű, hasonlóan a brit verzióhoz, a tartály hő általi elporlasztásával működne és előnyét a holtsúly csökkentésén kívül a szivattyúk hiánya, ennélfogva a sokkal egyszerűbb szerkezet jelentené.

(Fotó: University of Glasgow)