A térkép elkészítésében három szervezet vesz részt: a K-Monitor Egyesület (amely 2018 óta foglalkozik a szülészeti ellátásban jelenlévő hálapénzzel), a román Funky Citizens és az Emma Egyesület. Az igyszultem.hu oldal célja, hogy „láthatóvá tegyék a láthatatlant”: a kérdőív kitöltése pedig nem csak az egyesületek munkáját segíti, de a Magyarországon szülni készülő anyák is fontos információhoz juthatnak általa.

Az oldal azoknak a nőknek a tapasztalatait gyűjti egybe, akik az elmúlt 10 évben valamely szülészeti intézményben hozták világra a gyerekük. A kérdőív pedig kitér a koronavírus járvány kihívásos időszakára is. A három szervezet a hálapénzre a hétköznapi korrupció egyik formájaként tekint. A kitöltés anonim, de nyilvánosan elérhető, így az egyes kórházakat jelölő pontokra kattintva a várandós nők elérhetik a többiek tapasztalatait.

Kremmer Sarolta, a K-monitor munkatársa a nőklapja.hu-nak nyilatkozott a felmérés eddigi eredményeiről:

„Az anyai tapasztalatokból és az olyan minőségi mutatókból, mint például az egyre növekvő császármetszési arányszám, azt látjuk, hogy változásra lenne szükség – de az általános szemléletváltás, a reformok egyik legnagyobb akadályának az orvosfogadással összenőtt hálapénzrendszert tartjuk.”

Kremmer szerint figyelembe kell venni, hogy a magyar nők kétharmada tervez fogadott orvossal, illetve szülésznővel szülni. Gondot jelent ezzel együtt továbbá, hogy a hazai közfinanszírozású kórházakban elmosódtak az állami és a magánellátás határai, vagyis a szülést követően a páciens fizet az orvosnak, de esetenként a szülésznőnek, sőt az ápolószemélyzetnek is. Persze az egészet megelőzi az adott szakorvos magánrendelőjében végzett, drága várandósgondozás is. Ráadásul az objektív számszerűsíthető mutatók szerint ezeknek a „fizetős pácienseknek” még rosszabb is a helyzete Kremmer szerint, mivel esetükben a szülés gyakrabban kezdődik indítással és végződik császármetszéssel, gátmetszéssel egy 2017-es tanulmány szerint.

Mindez egyébként nem áll messze a Magyar Orvosi Kamara álláspontjától sem: az orvosi szervezet ebben a dokumentumban foglalkozik a hálapénz jelenségével. A dokumentum alaposan felsorolja a hálapénz típusait:

• Hálából, utólag adott
• Szokásból adott, borravaló jellegű
• Személyesség, információhoz jutás megvásárlása
• Biztonságtudat és önmegnyugtatás megvásárlása. Célja a jóindulat felkeltése,
  adójának nincs konkrét elvárása, így nem „eredményköteles”
• Vélt/valós hátrány elkerülése
• Számla nélküli szolgáltatásvásárlás. Ide tartozik az intézmény, a kezelőorvos és
  az alkalmazott technológia megválasztása
• Zsarolással kikényszerített „hálapénz”: a közfinanszírozott szolgáltatás nyújtásának paraszolvenciához kötése
• Korrupció jellegű vásárlás: várólista kerülés, intézményi bevételt csökkentő
  vásárlás.

A kiszolgáltatott helyzetben lévő, szülésre váró nő persze akár több ok miatt is csúsztathatja a borítékot a fentiek közül. A dokumentum ezután végigveszi a hálapénz által okozott problémákat, melyek a betegek, így a várandós anyák oldalán érzékelhetőek közül a következőek: „túlkezelésre, indokolatlan ellátások generálására ösztönöz, beteg túlkezelő helyben tartása irányába motivál, ellene hat a megfelelő betegellátási szintekre való továbbküldésnek.” Ez pedig lényegében egybecseng a fentebb említett felmérés eredményével, vagyis hogy a hálapénzes betegek esetén gyakoribb a szülés beindítása, a császármetszés és a gátmetszés.

A MOK álláspontja egyébként a kérdés rendezésében a következő: a Kamara két feltétel együttes teljesülése esetén (béremelés és transzparens viszonyok megteremtése) a hálapénz általános jogi tiltásának a pártján áll. Mint írják: „Határozott álláspontunk szerint csak az egyértelmű, a szürke pénzforgalom minden formáját tiltó szabályozás érheti el a célját. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően egyedül a kis összeghatárú, nem pénzben adott ajándékkal jelzett hála – orvosnak, nővéreknek adott csomag kávé, csokoládé, könyv – engedhető meg.”

A Kamara hozzáteszi, hogy a tiltásnak és a szankcióknak egyformán ki kell terjednie az adó (a páciens) és az elfogadó (egészségügyi szakember) oldalára is. A MOK a hálapénz ellenes küzdelem jegyében megújította az etikai kódexét is, de hozzáteszik, hogy a problémát önmagában az etikai kódex nem fogja megoldani.

(Kép: Pixabay)