A létesítmény energiaellátást biztosít majd a két ország által közösen irányított Nemzetközi Holdkutató Állomás (ILRS) számára – ez egy ambiciózus projekt, amelynek célja egy állandó kutatóbázis létrehozása a Hold déli pólusán – számol be róla a Live Science. A Roszkoszmosz igazgatója, Jurij Boriszov szerint az atomerőművet emberi jelenlét nélkül, autonóm módon szerelik majd össze.

„A technológiai megoldások szinte teljesen készen állnak”

– mondta már egy 2024-es interjúban az orosz TASZSZ hírügynökségnek, utalva a projekt előrehaladott állapotára.

Az ILRS a jövőben platformként szolgál majd hosszú távú, pilóta nélküli tudományos küldetésekhez, de akár alapot teremthet az emberi jelenléthez is. A programhoz eddig 17 ország csatlakozott – köztük Egyiptom, Dél-Afrika, Pakisztán, Venezuela és Thaiföld. A 2028-ra tervezett Csang’e–8 küldetés kulcsszerepet játszik az alapok lefektetésében – ráadásul egyébként ez a küldetés lehet akárr Kína első emberes holdraszállása is egyben. A 2021-ben nyilvánosságra hozott ütemterv szerint Kína 2030 és 2035 között öt szupernehéz hordozórakétát indít el, hogy robotikus infrastruktúrát állítson fel a Holdon. Ezt követően, 2035 után a kínai tervek szerint tovább bővítik a bázist, és összekötik egy holdi pályán keringő űrállomással, valamint más előőrsökkel az egyenlítő mentén és a Hold túlsó oldalán.

Vu Jen-hua, Kína mélyűr-kutatási programjának vezető tervezője szerint a holdállomás hosszú távon különféle energiaforrásokat – nap-, radioizotóp- és nukleáris energiát – is integrál majd.

Vu azt is elmondta, hogy az 2050-re elkészülő kibővített holdbázis része lesz egy Hold–Föld és nagy sebességű felszíni kommunikációs hálózat, valamint különböző járművek, például „hopperek” (ugró járművek), hosszú távú, pilóta nélküli roverek, valamint nyomás alatti és nyomás nélküli, emberi szállításra alkalmas járművek is.

A bejelentés időzítése nem véletlen: az Egyesült Államok éppen újragondolja saját holdprogramját. A 2026-os amerikai költségvetési tervezet pedig a Gateway nevű holdközeli űrállomás törlését javasolja. Emellett az is biztos mostanra, hogy a NASA Artemis III küldetése – amelynek célja, hogy több mint 50 év után újra embert juttasson a Hold felszínére – legalább 2027-ig elhalasztásra került – tegyük hozzá, a küldetés eddig is folyamatosan csúszott.

Kína, amely 2013-ban indította el holdkutatási programját a Csang’e–3 küldetéssel, azóta is folyamatosan bővíti jelenlétét: sikeres leszállásokkal, mintavételekkel és mélyűri felmérésekkel.

(A cikkhez használt képet az AI generálta/Rakéta.hu)