Ősi kétlábú krokodil hagyta ezeket a félelmetes lábnyomokat

2020 / 06 / 20 / Justin Viktor
Ősi kétlábú krokodil hagyta ezeket a félelmetes lábnyomokat
A krokodil nem játék, ezt nagyjából mindenki tudja Egyiptomtól az USA Everglades mocsaraiig. Mindazonáltal a mai négylábú hüllők, bár veszélyes ragadozók, de a közelébe sem érhetnek fajuk valaha élt őseinek, melyek egy időben a dinoszauruszokhoz hasonlóan két lábon jártak. (Fura is, hogy nincs krokodilemberes konteo).

A nézését meg a járását

A modern krokodilok szétterpesztett négylábú járásukról ismertek, de ez a krétakori krokodil két lábon sétált az ősi partokon, amint azt a jól megőrzött lábnyomok is bizonyítják, melyeket maga után hagyott.

Ezt a figyelemre lábnyom kövületet a Batrachopus grandis hagyta maga után, a Dél-Koreában található Sacheon Jahye-i nyomfosszília mezőn, melynek kora körülbelül 110-120 millió év. Amint a lábnyomaiból kitűnik, ennek az állatnak kifejezetten krokodilszerű hátsó lába volt, és mellső lábai nem hagytak nyomot, de a farka sem, amit maga után kellett volna húznia, így a nyomokat vizsgáló nemzetközi kutató csoportot arra a következtetésre jutott, hogy az állat egy két lábon járó krokodil volt. 


A krétakori kétlábú krokodilok művészi megjelenítése (Kép: Anthony Romilio)

Krokodilfélék

A krokodilfélék (Crocodylidae) a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályába és a krokodilok (Crocodilia) rendjébe tartozó család. A dinoszauruszokkal egyidős rend, élő kövületeknek tekinthetők. A krokodilok családjába tartozó Crocodylidae, magában foglalja a valódi krokodilokat, amelyek a Crocodylinae alcsalád tagjai , valamint a hamis gharialit, a Tomistominae alcsalád egyetlen fennmaradt tagját. Ez utóbbi genus vita tárgyát képezi abban a tekintetben, hogy valódi krokodilról van-e szó, vagy saját Gavialidae családjába tartozik.

Dínószerü krokodil

A krokodilfélék, ahogy a név is sugallja, a krokodilszerű lények sokféleségére utalnak, amelyektől a modern krokodilok és aligátorok származnak. Az az állat, amely ezeket a nyomokat hagyta, nagyon krokodilszerűtlen lehetett, mivel inkább hasonlított a kétlábú theropoda dinoszauruszokra, hosszú hátsó lábukkal és keskeny nyomvonalú járásukkal. A modern krokodilok ezzel szemben rövid lábakkal rendelkeznek, és séta közben szélesen elterülő lábnyomokat hagynak hátra.


Az ősi kétlábú krokodilok által hagyott nyomok. (Kép: Seul Mi Bae)

„A tipikus krokodilok zömök pozitúrában járnak és széles nyomvonalakat hoznak létre” - magyarázta Kyung Soo Kim, a Chinju Nemzeti Oktatási Egyetem paleontológusa és a tanulmány vezető szerzője.

„Furcsa módon, ezek a nyomok rendkívül keskenyek, inkább olyanok, mintha egy krokodil, egy feszes kötélen próbált volna egyensúlyozni. A maga mögött húzott farok nyomának hiányával együtt világossá vált, hogy ezek a lények két lábon jártak. Ugyanúgy mozogtak, mint sok dinoszaurusz, de a lábnyomokat nem dinoszaurusz hagyta hátra."

A dinoszauruszok és madár leszármazottaik a lábujjaikon sétálnak. A krokodilok talpukat használják a járásra, tiszta saroknyomot hagyva, mint az emberek.”

A lábnyom és a járás elemzése szerint ez a kétlábú krokodil meglehetősen nagy lehetett, közel 3 méter hosszú , de vízszintes helyzete miatt nem emelkedett magasabbra, mint egy ember csípője. A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy nagyobb tavak partjain cserkészhetett.


Nem volt veszélytelen háziállat. Egy ember, a méretskála érzékeltetéséhez. (Kép: Anthony Romilio)

A Sacheon Jahye-i fosszilis lelőhelyen közel 100 lábnyomot találtak több helyszínen, ami rendkívüli, tekintve, hogy milyen ritkán található fosszilis bizonyíték a valaha Ázsiában élt  krokodilokról. A nyomok annyira jól megőrződtek, hogy egyesek még bőrmintákat is mutattak. Az állatok sarkai, lábujjai mind nyomot hagytak, de nem találtak kézlenyomatot vagy bármilyen bizonyítékot a farok húzására.

Fontos szempont, hogy a kutatók kizárták annak lehetőségét, hogy nyomaikat az idő végtelenjébe véső állatok félig úsztak, félig sétáltak volna a sekély vízben, mivel ennek eredményeként csak lábujjhegy nyomok keletkeztek volna.

Újraértelmezett leletek

Érdekes módon ez a felfedezés azt is megmutatta, hogy a Dél-Koreában másutt talált ősi lábnyomok sem azok, aminek eredetileg látszottak.

A Haman-formációban található nyomokat, melyek a jura korábbi időszakába nyúlnak vissza, először egy rendkívül különböző állat-csoporthoz rendelték: a pteroszauruszokhoz. A paleontológusok, nem tudva, hogy mihez kezdjenek ezekkel a nyomokkal úgy gondolták, hogy a levegő egykori urai, a pteroszauruszok két lábon landoltak, majd a sekély vizekben végigcammogtak, hogy megóvják a szárnyaikat. Ez azonban nem bizonyult fenntartható elméletnek, mivel a pteroszauruszok „kötelező négylábúak”, vagyis csak mind a négy lábukat használva voltak képesek járni. 

Ezeket a nyomokat aztán, amint azt az új kutatás is visszaigazolja, helyesebben a Batrachopus krokodilhoz rendelték. A Sacheon Jahye-en talált lenyomatok kétszer olyan nagyok, mint a Hamanban találtak, amelyek hossza több mint 24 centiméter, és ez olyan méret amely sokkal jobban megfelel a krokodil eredetnek.

„A lábnyomok kitűnően fennmaradtak és a struktúrájuk pont megfelel a krokodilok lábnyomainak” - jelentette be Martin Lockley, a Denver Colorado Egyetem kutatója, az új tanulmány társszerzője.

“Az új kutatás potenciálisan bemutatja, hogy a kétlábú krokodilok mintegy 200 millió évvel ezelőtt, a jura időszakban alakultak ki, és legalább a kréta korig fennmaradtak. Tehát a biológiai dizájn sikeres volt"

- mondta Lockley. 

Nyomfosszília

Érdemes megjegyezni, hogy ezek az értelmezések lábnyomokon alapulnak, a megkövült csontokkal szemben. A Batrachopus grandis továbbra is nyomfosszília, vagyis ichnogenus/ichnospecies faj marad a paleontológusok számára, mivel ez egy olyan faj, amelyet kizárólag nyomleletek írnak le, amelyek ebben az esetben a jól megőrzött lábnyomok sorozatát jelentik. Ideális esetben a tudósok találnak majd egyszer csontokat is, amelyek ezekhez a fantasztikus lenyomatokhoz köthetőek, további bizonyítékokkal támasztva alá e rendkívüli,  félelmetes kétlábú krokodilok egykori létezését. A kutatás a Scientific Reports-ban jelent meg.

(Forrás: Gizmodo Képek: Berkeley, Wikipédia, Anthony Romilio)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.