Öt ázsiai város, amely közlekedésszervezésben leelőzte a nyugatot
Öt ázsiai város, amely közlekedésszervezésben leelőzte a nyugatot
2019 / 11 / 30 / Felkai Ádám
Az index hivatalos neve: Urban Mobility Readiness Index, és azt mutatja, hogy egy város miként áll készen a közlekedéssel kapcsolatos új technológiák alkalmazására, egyben a korszak jellemző problémáinak a kezelésére.

Top 10

Az első tízben öt ázsiai város is szerepelt, ráadásul Szingapúr lett az első, amely élen jár közlekedésszervezésben, elektronikus útdíjkiszabási rendszerekben és az önvezető járművek kutatásában. A többi ázsiai város is előkelő helyen végzett: Sanghaj a negyedik, Tokió a hatodik, Peking a nyolcadik és Szöul a kilencedik. Európai városból egyébként négy került az első tízbe: Amszterdam a második, London a harmadik, Helsinki a hetedik, Berlin pedig a tizedik. (Akit érdekel a lista, ide kattintson!)

Nyilván nem lepek meg vele senkit, de Budapest egyáltalán nincs fent a listán. Varsó viszont igen, a huszonharmadik helyen.

Régen és most

Tekintve, hogy ezen városok többségét hagyományosan zsúfolt, szmogos helyeknek szokás gondolni (a nyolcadik helyen szereplő Peking légszennyezettsége visszatérő téma volt a világsajtóban a 2008-as Olimpia idején is), felmerül a kérdés, hogy miként sikerült ezen változtatni. A tanulmány készítői szerint a titok a legújabb technológiák alkalmazása, vagy legalábbis ezek gyors bevezetése. Legyen szó bérelhető, önvezető autókról, elektromos gépjárművekről, vagy nagy sebességű vasutakról – ezek a városok, különösen a kínaiak, az élvonalat képviselik.

Ami jó a városnak, jó a gazdaságnak

Ezek az ázsiai országok ideje korán felismerték, hogy a városokat sújtó, modern problémák a gazdasági fejlődés szűk keresztmetszetét jelentik, és ennek megfelelő lépéseket tettek. Miközben egy átlagember fejében a Szilícium-völgy hipszterei az elektromos autózás éllovasai, Kína több módon is buzdítja a lakosságot, hogy inkább ezen járművek használatára térjenek át. Az egyik mód igen egyszerű: limitálták a belsőégésű motorral ellátott járművekre kiadható rendszámokat.

Ám egyéb módon is próbálkoznak, a Made for China 2025 elnevezésű program keretében elektromos autókat készítő, vagy ebbe az iparba becsatlakozó start up-ok hívhatnak le támogatást. Mindezeknek köszönhetően Kína mára nem csak a legnagyobb elektromos autó piac, de a legnagyobb gyártó is. Az elektromos autók adaptációjának sebessége tekintetében pedig messze lekörözik a legtöbb országot.

A számok nem hazudnak

2018-ban ötmillió elektromos autó futott a Világban, ebből egymillió Kínában. Kína ráadásul négyszázhúszezer elektromos buszt tart fenn, míg az Egyesült Államok például csak pár százat. Persze mindebben segít az is, hogy Kína uralja a lítium-ion akkumulátor piac hatvan százalékát, nem véletlen, hogy a Tesla is a közelben húzta fel a gyárát.

Kína a modern sztenderdek szerint a föld alá szervezi a közlekedés zömét, Sanghajban például összesen 650 km hosszú a metró, ami tizenhat vonalat jelent. Mindezt úgy, hogy a városban 1993-ban jelent meg a metró először. Peking sincs e tekintetben sokkal lemaradva: összesen 600 kilométernyi metró huszonkét vonallal.

A titok nyitja

A titok nyitja tehát bizonyos szempontból egyszerű: pénz és még több pénz, és rengeteg nyersanyag. Ám ez csak az egyik oldal, az, amit mi itt nehezen tudunk utánozni. A másik oldal viszont a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek okos, ésszerű és a jövőbe mutató felhasználása – ez pedig kellő akarattal talán nekünk is menne.

(Kép: Pixabay, Forrás: Forbes)

Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.