A Southamptoni Egyetem kutatói egy olyan 5D kristályt fejlesztettek ki, amely képes az emberi genom teljes információját akár évmilliárdokon keresztül is megőrizni, és így (valószínűleg) még az emberiséget is túléli – írja az IFLScience. Az egyetem Optoelektronikai Kutatóközpontjának (ORC) szakemberei egy fejlett, ultragyors lézertechnológia segítségével sikeresen kódolták az emberi genetikai anyag 3 milliárd bázispárját erre az apró kristályra, amely akár 360 terabájt adatot is képes tárolni.

Ez a kristály olvasztott kvarcból, a Föld egyik legtartósabb anyagából készült, és képes ellenállni szélsőséges körülményeknek, legyen szó fagyos hőmérsékletről, pusztító tűzről (1000°C-os hőség), de a hatalmas nyomás, sőt a kozmikus sugárzás sem képes benne kárt tenni. A kristály ennek köszönhetően akár évmilliárdokon át képes veszteség nélkül őrizni az információkat, vagyis akár időkapszulát is nyújthat az emberi tudás és a biológiai adataink számára. Az 5D memóriakristály kivételes élettartama egyébként már 2014-ben is eredményezett egy Guinness-rekordot.

Az adatokat két optikai dimenzió és három térbeli koordináta segítségével kódolják a kristályba, innen ered az “5D” elnevezés. Az emberi genom tárolása mellett a technológia természetesen hasznos lehet a veszélyeztetett növény- és állatfajok genetikai információinak a megőrzésében is.

Bár jelenleg nem áll rendelkezésünkre olyan technológia, amellyel kizárólag genetikai információkból újraalkothatnánk embereket, növényeket vagy állatokat, a jövőbeli technológiai és tudományos fejlődés talán ezt is lehetővé teheti egy napon. Peter Kazansky professzor, a projekt vezetője szerint az 5D memóriakristály lehetőséget kínál a genomikai információk örök tárolására, amelyből a jövőben akár összetett élőlényeket rekonstruálhatunk.

Arra az esetre, ha ezt a kristályt az emberiség eltűnése után találnák meg, a kutatók ezt egy vizuális kulccsal látták el, amely tartalmazza az élet alapvető elemeire vonatkozó kulcsfontosságú információkat. Ez a kulcs magyarázatot ad a DNS négy bázisára (adenin, citozin, guanin és timin), és bemutatja, hogyan épülnek fel a gének a kromoszómákon belül.

Persze az kérdés, hogy mennyi időnk van még hátra, de annyi elmondható, hogy az emlős fajok átlagos élettartama a fosszilis nyomok alapján általában 1-2 millió év. Ez az időszak azonban az evolúciós változások és a környezeti tényezők, például az élőhelyvesztés, éghajlatváltozás és egyéb kihívások miatt változhat. Néhány esetben az emlősök hosszabb ideig is fennmaradhatnak, különösen a nagyobb testű fajok, amelyek gyakran tovább élnek, mint a kisebb testűek. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a homo sapiens körülbelül mindössze 300 ezer éves, akkor látható, hogy pusztán biológiai megközelítést alkalmazva azért van még némi időnk – ha csak mi magunk nem végezzük el a piszkos munkát, és irtjuk ki magunkat.

Az 5D kristályt az ausztriai Hallstattban található Emberiség emlékezete archívumában helyezték el egy időkapszulában, ahol a jövő generációi számára őrzik meg az információkat. Kazansky úgy véli, hogy a genetikai információ megőrzésen túl a kristály kulcsszerepet játszhat az orvosi kutatásokban és a személyre szabott egészségügyben, különösen a precíziós orvoslás területén. Páratlan tartósságának köszönhetően az 5D kristály ígéretes lehetőséget kínál ugyanis a jövő számára létfontosságú biológiai információk megőrzésére.

(Kép: University of Southampton)