Egy csettintés, és megjelent az élet? Inkább egy csettintés: Ősrobbanás, a következő pedig az élet felbukkanása. Legalábbis egy fizikus feltételezése szerint az élet alig néhány másodperccel az Ősrobbanás után jelenhetett meg – számol be róla a LiveScience. Amennyiben az élet definiciójaként pusztán annyit fogadunk el, hogy olyan dolog, amely a darwini evolúciónak van alávetve, úgy a lehetőségek is túlmutatnak a hagyományos kémiai alapú életformákon. Ám mindez még a hagyományos, földi körülmények között is az idősávok újragondolására késztethet minket: míg például a földi élet körülbelül 3,7 milliárd évvel ezelőtt kezdődött, egyszerűbb életformák akár több mint 4 milliárd évvel ezelőtt is kialalulhattak önreplikálódó molekulákként, amikor az óceánok lehűltek.

A tágabb kozmikus perspektívát tekintve az általunk ismert élet megjelenése a csillagok által biztosított anyagokon múlik. Az élethez elengedhetetlen elemek, mint például a szén, az oxigén, a nitrogén és a foszfor, a csillagok életciklusai során keletkeznek. Ez az élet lehetőségét jóval több mint 13 milliárd évvel ezelőttre terjeszti ki, tehát a kozmikus hajnal idejére, amikor az első csillagok kialakultak, néhány százmillió évvel az Ősrobbanást követően.

Ám, mint a fentiekből kiderül, az élet, mint jelenség akár túl is mutathat a hagyományos kémián. A sötét anyag és a sötét energia, amelyek az univerzum energiatartalmának 95%-át adják, olyan rejtélyekkel átszőtt birodalmat jelentenek, amelyben akár egyfajta élet is kialakulhat – ez a hipotetikus “sötét élet”. Az ezen a hatalmas kiterjedésű területeken zajló ismeretlen kölcsönhatások és erők olyan életformákat eredményezhettek, amelyeket nem kötnek a hagyományos kémiai korlátok sem. A fizikusok azt is feltételezik, hogy a korai Univerzum szélsőséges körülményei, beleértve az Ősrobbanás pillanatát is, elősegíthették az összetett struktúrák, például a kozmikus húrok megjelenését. Ezek a mágneses monopólusok által lehorgonyzott struktúrák információkat tárolhattak és akár reprodukálhattak is – ami végső soron egy olyan életformát jelent, amely egy másodpercnél rövidebb ideig tart, de összefüggésükben egy egész életet jelent.

A tanulság annyi, hogy amennyiben az életnek egyfajta alapdefinicíóját adjuk meg, amely esetén mindössze annyi a kikötés, hogy igaz legyen rá a darwini evolúció, mint szabályozó erő, úgy rengeteg mindent tekinthetünk életnek a a sötét anyag kölcsönhatásaitól a korai univerzum egzotikus struktúráin át az első csillagoknak köszönhetően megjelent, hagyományos, kémiai alapú életig. Akárhogy is, ebből a szempontból az élet egyszerre változatosabb és ősibb, mint azt eddig hittük.

(Kép: Pixabay/Placidplace)