Pokoli titkot őriznek a fák kék évgyűrűi

2025 / 02 / 09 / Felkai Ádám
Pokoli titkot őriznek a fák kék évgyűrűi
Egy friss tanulmány meglepő módszert mutatott be a múltbeli éghajlat rekonstruálására: egy egyszerű kék foltot a fák évgyűrűiben. A kutatók arra jutottak, hogy ezek a jellegzetes kék jelzések nemcsak a hideg nyarakról, hanem a vulkáni eredetű telekről is árulkodnak – vagyis új betekintést nyújtanak az ősi klímaviszonyokba.

A kutatók a szafranin és az astra blue nevű biológiai festékek kombinációjával emelték ki a fák lignintartalmának eltéréseit. A lignin egy kulcsfontosságú vegyület, amely erősíti a növényi sejtfalakat. Amikor a fák a szokásosnál hidegebb tenyészidőszakot élnek át, a lignintermelésük zavart szenved, ami a fa szerkezetében a jellegzetes kék gyűrűk megjelenéséhez vezet. Az új technikát egy nemzetközi kutatócsoport tesztelte, amikor az észak-norvégiai Iškoras-hegység térségében található, az északi faöv közelében növekvő 25 erdeifenyő (Pinus sylvestris) és 54 boróka (Juniperus communis) mintáját elemezte. A szafraninnal kezelt minták rózsaszínűvé váltak, míg az astra blue festék a ligninhiányos területeket átlátszó, élénkkék gyűrűkként emelte ki.

„A kék gyűrűk a hiányosan kifejlődött növekedési gyűrűkre emlékeztetnek, és a tenyészidőszak alatti hideg időjáráshoz köthetők”

magyarázza Agata Buchwal, a lengyel Adam Mickiewicz Egyetem dendroökológusa.

A tanulmány megállapította, hogy a kék gyűrűk gyakoribbak voltak a fenyőfákban, mint a borókákban, ami arra utal, hogy a fenyők érzékenyebbek a hideg hőmérsékletre. A vizsgált fenyőfagyűrűk körülbelül 2 százaléka, a borókák esetében pedig 1 százalék mutatta ezt a kék elszíneződést.

Különösen figyelemre méltó, hogy ezek a gyűrűk 1902-ben és 1877-ben nagy számban jelentek meg: a fenyőminták 96, illetve 85 százalékában fordultak elő. Az adatok összhangban vannak a történelmi feljegyzésekkel, amelyek szerint ezekben az években rendkívül hideg nyarak voltak, feltehetően távoli vulkánkitörések hatására.

„Az 1902-es és 1877-es nyarak hőmérsékleti viszonyai különösen kedvezőtlenek voltak a fás szárú növények növekedése szempontjából”

– állapították meg a kutatók. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy további vizsgálatok szükségesek annak tisztázására, hogy más tényezők, például aszály is hozzájárulhatott-e a kék gyűrűk kialakulásához.

Ahogy a kutatás halad előre, a tudósok célja egy szélesebb mintavételi hálózat létrehozása, amely segíthet pontosabban nyomon követni a múltbeli lehűlési eseményeket. „Reméljük, hogy másokat is ösztönözhetünk arra, hogy saját adataikban is keressék a kék gyűrűket” – mondta Buchwal.

(Kép: kék gyűrűk láthatók az egyik fa mintáján, forrás: Pawel Matulewski/Liliana Siekacz)


Így változtat életeket az OTDK: fiatal kutatónők sikertörténetei
Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) több mint verseny – egy életre szóló lehetőség arra, hogy fiatal kutatók bemutassák tehetségüket, fejlesszék szakmai kapcsolataikat és megalapozzák jövőjüket.
Így változtat életeket az OTDK: fiatal kutatónők sikertörténetei
Így változtat életeket az OTDK: fiatal kutatónők sikertörténetei
Két fiatal kutatónő példája bizonyítja, hogy az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) miként formálhatja a szakmai karriert és nyithat kapukat a nemzetközi sikerhez.
Lemodellezték: ez történik, amikor a Bennu 2182-ben a Földbe csapódik
Lemodellezték: ez történik, amikor a Bennu 2182-ben a Földbe csapódik
Bár az esély erre az eseményre kicsi, a következmények brutálisak.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.