A Proxima Centauri csillag melletti lakható zónában még egy bolygó kering

2022 / 02 / 12 / Bobák Zsófia
A Proxima Centauri csillag melletti lakható zónában még egy bolygó kering
A Naphoz legközelebb eső csillag közelében már a harmadik bolygót fedezték fel - a Proxima Centauri-d a Földnél valamivel kisebb és a vörös törpe lakható zónájában kering, vagyis akár víz is lehet a felszínén.

2016 áprilisában az orosz-izraeli milliárdos, Yuri Milner és Stephen Hawking bejelentették a többek között Mark Zuckerberg által is támogatott Starshot projektet, amely a Breakthrough Initiative program részét képezte és amelynek keretében kis napvitorlásokat terveztek eljuttatni az Alpha Centauri rendszerbe, ahol három csillag is kering, köztük a Naphoz legközelebb eső vörös törpe, a Proxima Centauri. A napvitorlások egyedülálló meghajtórendszerükkel a fénysebesség akár 20%-ával is tudnának haladni, így 20-30 év alatt elérhetnék a távoli helyszínt.

Az ezernyi, egyenként csak pár centiméteres űreszközt egy-egy négy méteres vitorlával látnák el és egy Földről indított lézersugárral gyorsítanák fel a megfelelő utazási sebességre, hogy aztán, a céljukhoz megérkezvén, felvételeket készítsenek a szomszédos csillagokat kísérő égitestekről.

A bejelentés idején még csak sejtéseik voltak a csillagászoknak arról, hogy a csillagok körül akár Föld méretű bolygók is keringhetnek, de hamarosan nem kellett tovább találgatni a napvitorlások fő célhelyszínével kapcsolatban, 2016. augusztus 24-én Guillem Anglada-Escudé és kutatótársai publikálták ugyanis a Nature hasábjain legújabb felfedezésüket, egy Földhöz hasonló tömegű égitest jelenlétét a Proxima Centauri mellett. Az 1,3 földtömegű exobolygó 11,2 naponként tesz meg egy kört a Napnál jóval kisebb (tömege a Nap tömegének körülbelül 12%-a) és kevésbé fényes (a Nap fényességének 0,15%-a) csillag körül.

"A kutatás az élet után most kezdődik"

- mondta Anglada-Escudé a bejelentés után, utalva arra, hogy a bolygó a lakható zónán belül található, vagyis a csillagtól való távolsága lehetővé tenné a folyékony állapotú víz jelenlétét a felszínén, ha más faktorok sem akadályoznák ennek a megvalósulását.

A bolygóról azonban nehéz pontos adatokat szerezni messzi helyzete miatt, ezt a hiányosságot csak jobb felbontású teleszkópokkal vagy a Starshot projekt StarChipjeivel lehetne pótolni, ők viszont egyelőre el sem indultak, a program megvalósításának nehézségei miatt.

"A rendszerkövetelmények jelentős mérnöki kihívásokat jelentenek"

- írják a Starshot program oldalán - "Az ajánlott, fény alapú meghajtórendszer olyan szintet képvisel, ami jóval meghaladja a jelenlegi használatban lévő, ezzel analóg rendszerekét."

A Breakthrough Initiative tavaly novemberben bemutatott újabb kezdeményezése, a TOLIMAN teleszkóp megépítése töltheti ki addig is az űrt a megfigyelésekben: a tervezett misszió, amely a nevét az Alpha Centauri ősi arab eredetű elnevezéséről kapta, nem csak a vörös törpe, hanem a csillagrendszer másik két csillagának is lakható, úgynevezett Goldilocks zónájában, tehát abban a hőmérsékleti tartományban, ahol a kőzetbolygókon folyékony víz jelenléte is lehetséges, fogja a további égitesteket kutatni. Ez a tartomány se nem túl forró, se nem túl hideg, hanem pont a megfelelő hőmérsékletű - az angol nevét emiatt a Három Medve című mese főhőséről, Aranyfürtöcskéről kapta, aki a zabkásával kapcsolatban teszi ezt a megállapítást ("not too hot, not too cold, but just right").

Az egyedi diffraktív, a fény útját elhajlító lencsével felszerelt TOLIMAN még nem kezdte meg működését, de az Alpha Centauri rendszerében keringő bolygók számát mégis sikerült növelni a már meglévő távcsövek használatával is: az exobolygók és kvazárok vadászatára kialakított ESPRESSO (Echelle Spectrograph for Rocky Exoplanets and Stable Spectroscopic Observations) teleszkóppal újabb, a Földnél valamivel kisebb méretű bolygót figyeltek meg a csillagászok, az eredményekről pedig az Astronomy & Astrophysicsben számoltak be február 10-én. A Proxima Centauri-d öt naponta tesz meg egy kört csillaga, a Proxima Centauri körül, és az eközben érzékelhető gravitációs hatása a csillag fényében halvány, de a teleszkóp által mérhető változást okoz. A kutatók két évig folytatták a vizsgálatokat és a fény módosulásából következtettek a bolygó jelenlétére és méreteire.

A Proxima Centauri-d hivatalos besorolására még várni kell, egyelőre nem került be az exobolygók katalógusába, de a hosszantartó megfigyelések alapossága és az ESPRESSO precíz mérései miatt jó eséllyel valódi bolygónak bizonyul, ellentétben például a 2012-ben felfedezett bolygó jelölttel, amely az akkori feltevések szerint az Alpha Centauri B körül kering, de a későbbi vizsgálatok ezt a következtetést végül nem támasztották alá.

(Fotó: Breakthrough Starshot, ESO)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.