Mit tehetünk, ha baleset vagy akár egy támadás következtében nukleáris sugárzás éri a szervezetünk? Jelenleg ennek kezelésére csak rendkívül korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre, a legerősebb “eszközünk” pedig maga a remény, hogy nem érte túl nagy dózisban sugárzás a szervezetet – mint történt ennek az ellenkezője az egyik legbrutálisabb nukleáris balesettel járó sugárterhelés következtében:

Ilyen erős radioaktív sugárzást még soha egyetlen ember sem szenvedett el – Oucsi Hiszasi rettenetes sorsa Oucsi Hiszasi a legerősebb sugárzást szenvedte el, ami embert eddig érte a történelemben. A fehérvérsejtei eltűntek, leállt az immunrendszere, a bőre lemállott és vért könnyezett. A családja kérésére még 83 napig tartották életben kísérleti kezeléssel.

Akadnak egyszerűbb gyógyszereink is: a jódtabletta például viszonylag hatékonyan távolítja el a testből a radioaktív jódot, sőt akad elég hatékony módszer a cézium és a tallium eltávolítására is, de a visszamaradt sugárzó részecskék még így is komoly károkat képesek okozni. Akad emellett a piacon egy másik készítmény is, csakhogy ez a káros ionokon kívül a szervezet számára szükséges ionokat is kimossa – mint például a cinket és a magnéziumot.

A most tesztelés alatt álló szer, a HOPO 14–1, amelyről az IFLScience számolt be, lényegében épp abban hoz újdonságot, hogy csak a káros ionokat távolítja el. Mivel pedig, mint az fentebb már szóba került, a sugármérgezések megelőzése és kezelése jelenleg rendkívül korlátozott, ezért egy olyan gyógyszer, amely valóban hatékonyan eltávolíthatja a radioaktív szennyeződést a szervezetből (és csak azt), az mérföldkő lenne a sugármérgezés terápiájában.

A HOPO 14–1 viszont egyelőre egy úgynevezett invesztigatív gyógyszer (investigative drug), ami azt jelenti, hogy egy olyan laboratóriumban tesztelt anyag, amelyet az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) jóváhagyott embereken végzett tesztelésre. Ezek a klinikai vizsgálatok azt tesztelik, hogy a vizsgált gyógyszerek mennyire működnek, és biztonságos-e a használatuk.

A remények szerint azonban a HOPO 14–1 megköti tehát a szennyezett nehézfémeket és eltávolítja azokat a szervezetből. Úgy gondolják, hogy a szer hatásos lehet az urán és más nukleáris fegyverekben használt anyagok, például a piszkos bombák vagy a ballisztikus rakéták által okozott sugármérgezés ellen. A jelenlegi adatok szerint egyébként segíthet az ólommérgezés kezelésében is. Érdekesség, hogy ez a működési elv nagyon hasonló ahhoz, ahogy a Fallout népszerű videojáték sorozat RadAway nevű gyógyszere működik – vagyis ha valaha is bevezetésre kerül, nagyon szurkolunk, hogy RadAway-nek nevezzék el.

Addig, tehát a gyógyszer piacra kerüléséig, azonban még akad valamennyi idő: az első humán klinikai vizsgálat során körülbelül 42 résztvevővel tesztelik a dózisokat, hogy felmérjék a gyógyszer biztonságosságát, és ennek eredményeiről majd 2024-ben számolnak be. Ezen adatok híján a A HOPO 14-1 jelenleg nem rendelkezik az FDA jóváhagyásával, és sürgősségi használatra sem áll rendelkezésre.

(Kép: Pixabay/geralt)