Ráleltek a legendás atlantiszi fémre, az orichalcumra!

2025 / 05 / 08 / Felkai Ádám
Ráleltek a legendás atlantiszi fémre, az orichalcumra!
Egy 2600 éves hajóroncsot fedeztek fel Szicília déli partjainál, amely talán az ókor egyik legnagyobb rejtélyét rejti magában: az orichalcumot – azt a legendás fémet, amelyet gyakran az elveszett Atlantisz városával hoznak kapcsolatba.

A roncsot 2015-ben mindössze 300 méterre találták Gela egykori kikötőjétől, és 39 darab vöröses-arany színű fémrudat rejtett, amelyek élénk vitát váltottak ki a régészek körében.

„Ez az első eset, hogy ilyen lelet előkerült” – mondta Sebastiano Tusa, a szicíliai Tengerészeti Hivatal munkatársa. „Korábban csak ősi szövegekből és dísztárgyakból ismertük az orichalcumot, de ilyen formában még soha nem találkoztunk vele.”

Tusa azt is hozzátette, hogy a fém pontos azonosításához további vizsgálatokra és a hajó teljes feltárására lesz szükség. Az orichalcum évszázadok óta foglalkoztatja a kutatókat és a legendák kedvelőit egyaránt. Platón görög filozófus Kritiasz című dialógusában úgy írta le Atlantiszt, mint egy várost, amely „az orichalcum vöröses ragyogásában tündökölt”. A fémet Poszeidón templomainak és palotáinak díszítésére használták, sőt egy olyan oszlopot is ebből készítettek, amely az isten törvényeit hordozta. Platón szerint az orichalcumot helyben bányászták, és értéke csak az aranyéhoz volt fogható – ez utóbbit a második helyen követte.

Az igazán öreg rókák pedig emlékezhetnek erre a fémre az Indiana Jones and the Fate of Atlantis című videójátékból is.

Bár a legenda a thébai alkimista királyhoz, Kadmoszhoz köti a fém eredetét, a modern tudomány ennél valószerűbb magyarázattal szolgál. Olaszországi röntgenfluoreszcens vizsgálatok kimutatták, hogy a most talált rudak főként rézből (75–80%) és cinkből (15–20%) állnak, kisebb mennyiségben nikkelt, ólmot és vasat is tartalmaznak – így összetételük a mai sárgarézhez hasonlít. A gyártásukhoz valószínűleg faszenet használtak olvasztóanyagként.

Bár a fém nem pontosan egyezik meg a mítoszban szereplő réz-arany-ezüst keverékkel, megjelenése és anyagösszetétele lenyűgöző bepillantást enged az ókori fémmegmunkálás világába. Tusa szerint a lelet is bizonyítja, hogy Gela kiemelt szerepet játszott az antik kereskedelemben és kézműiparban.

„Ez a rakomány értékes információkat nyújt Szicília korai gazdaságtörténetéről” – fogalmazott.

Ez lehetett az az ötvözet, amit Platón is ismert, és amelyre orichalcumként hivatkozott? Ez persze csak spekuláció, de mindenesetre nagyon hasonlít ahhoz, amiről a filozófus is írt. Az mindenesetre biztos, hogy ritka leletről van szó. Egyes feltételezések szerint egyébként a roncs és benne a fémek Poszeidónnak, a tenger istenének szánt áldozatként kerültek a tenger mélyére.

(Forrás: Atlas Obscura, News Corp Australia, a cikkhez használt képet az AI generálta/Rakéta.hu)


Mennyire boldog Magyarország az ágyban?
Töltsd ki az idén 18 éves Vágyaim.hu és a Pannon Egyetem (anonim) Nagy Hálószoba Kutatását, és derítsük ki, hogy állunk a szexhez 2025-ben, Magyarországon!
Így változtat életeket az OTDK: fiatal kutatónők sikertörténetei
Így változtat életeket az OTDK: fiatal kutatónők sikertörténetei
Két fiatal kutatónő példája bizonyítja, hogy az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) miként formálhatja a szakmai karriert és nyithat kapukat a nemzetközi sikerhez.
Ha azt hitted, a jövő még messze van, akkor ideje átsétálnod az Allee-ba!
Ha azt hitted, a jövő még messze van, akkor ideje átsétálnod az Allee-ba!
Az Allee-ban már konkrétan leparkolt a jövő egy darabja, és még pózol is a kamerának.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.