Május elsején, Bécsben, ünnepélyes keretek között adták át az idei SozialMarie díjat, amelyet 2005-ben alapított az osztrák Unruhe Magánalapítvány, hogy olyan innovatív megoldásokat jutalmazzon vele, amelyek akkut társadalmi problémákra nyújtanak megoldást. Az idei jelöltek között több magyar szereplőt is találhattunk, akik közül a 15 ezer euróval járó első díjat az ipolytölgyesi önkormányzat nevében Radnai Bertalan polgármester vehette át, az 5 ezer eurós harmadik helyen az EMMA Egyesület végzett, az egyik kétezer eurót érő különdíjat pedig egy a BMSZKI (Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei) által megvalósított projekt nyerte el, a Van Helyed! rendszer pedig szintén különdíjat kapott.

Ipolytölgyes messze van a várostól és az elérhető szolgáltatásoktól. Az elvárt, elfogadható életminőség erősen függ a családok jövedelmi helyzetétől. A vagyoni különbségek megosztják a faluközösséget, így az önkormányzat a lakosság megtartása érdekében közösségi megoldásokat kínál az egyéniek helyett. A Hosszúlétra elnevezésű kezdeményezés keretén belül az önkormányzat tulajdonában lévő eszközöket, szolgáltatásokat a falu lakosai kölcsönvehetik, így nem kell egy-egy munkához költséges szerszámokat, gépeket vásárolniuk. Ez nem csak a polgárok életminőségét javítja, de a közösséghez tartozás érzését is növeli, ráadásul környezetvédelmi szempontból is előnyös és fenntartható ez a kölcsönzési modell.

Radnai Bertalan, Ipolytölgyes polgármestere a Rakétának azt mondta, nem csak komoly szerszámokra, mezőgazdasági gépekre kell gondolni, amikor a Hosszúlétra kölcsönzésről beszélünk, de ilyen, ritkán használt eszköz lehet például egy kisállatszállító doboz is, amelyet ritkán használnak az emberek, így bőven elég belőle néhányat az önkormányzatnak vásárolni, amit aztán szabadon használhat bárki a faluban. A szerszámokon kívül gyógyászati segédeszközöket is kölcsön lehet venni az önkormányzattól, például járókeretet, kerekeskerekes széket, mankót, de a kezdeményezés kiterjed a hulladékgyűjtésre is, aminek költségét - az illegális hulladéklerakás megelőzése érdekében is - az önkormányzat vállalja át. A polgármester azt mondta,

a különböző eszközök közös használata kulcsfontosságú a fenntarthatóság miatt is, hiszen így nem csak az energiát, de a nyersanyagokat is tudatosabban, felelősebben lehet így felhasználni.

Az eszközkölcsönzésen kívül működik a településen egy úgynevezett falugondnokság is. Az ingyenes szolgáltatás keretében a falugondnok igény esetén segít a rászoruló lakók étkeztetésében, egészségügyi intézménybe történő szállításában, ház körüli teendőkben, gyermekek szállításában, hivatalos ügyek elintézésben is. Radnai kiemelte, hogy a szolgáltatás nem csak a nehéz körülmények között élők számára igénybe vehető, hanem mindenki számára elérhető, de természetesen figyelembe veszik azt is, kinek van leginkább szüksége a segítségre. A polgármestert meglepte a SozialMarie-n kapott első díj, és az azzal járó 15 ezer euró, egyelőre nem tudja, mire fogják fordítani az összeget, de annak örülne a legjobban, ha minél több önkormányzat elkezdené alkalmazni ezt a módszert.

Az ötezer euróval járó harmadik helyezést elnyerő projekt ötletgazdája az EMMA Közhasznú Egyesület. A közösségi roma dúlaszolgálat keretén belül egy kelet-magyarországi kistelepülésen, helyi roma nők vállalnak támogató szerepet és összefogást nőtársaikért a kórházban és a szülőszobán. A női lét egy különösen kiszolgáltatott helyzetében a dúlák azért tevékenykednek, hogy a nők fizikai és érzelmi szükségleteit, továbbá a diszkrimináció megelőzését is biztosítsák. A hátrányos helyzetű nők társadalmi és anyagi helyzetük miatt nagyobb mértékben vannak kitéve a szülészeti erőszaknak, megfelelő információ és felkészítés hiányában reprodukciós jogaik halmozottan sérülhetnek. Sok várandós igényelné, de nem talál olyan személyt a környezetében, aki bemenne vele a szülőszobára. Ezek a nők egyedül maradnak. A kezdeményezés célja, hogy Magyarország más régióiban is elindítsanak hasonló közösségi dúlaszolgálatokat a helyi igények alapján.

A BMSZKI (Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei) egy kétezer euróval járó különdíjat nyert el traumaérzékeny szemléletű nőgyógyászati szakellátás elnevezésű kezdeményezésével. A projekt eredményeképpen létrejött egy rendelő, nőközpontú, traumatudatos szemléletre képzett stábbal, ingyenes vizsgálatot és a további kezelésekhez való hozzáférést biztosítva havonta több mint 30 hajléktalan élethelyzetű nőnek. Az ötletet a szükség szülte: sok nő küzd a nőgyógyászati vizsgálatokon való részvételt megnehezítő traumákkal. Minden második hajléktalan nő élt meg párkapcsolati erőszakot, és kétharmaduk nem jut el rendszeresen nőgyógyászhoz. A BMSZKI célja a hajléktalan nők olyan minőségi szolgáltatáshoz juttatása, ami megtöri az újratraumatizálódás körét, visszaadja a nők testük feletti önrendelkezésének jogát. A helyszínen Clease Piroska, asszisztens a rendelőben, Nagy Lakatos Zsuzsanna szakmai vezető, Gerencsér Tamás, módszertani munkatárs, Bicskei Levente, a kezdeményezés anyagi hátterét megalapozó gyűjtést koordináló Budapest Bike Maffia képviselője.

A helyszínen Nagy Lakatos Zsuzsanna szakmai vezető azt mondta, a BMSZKI-ban régóta nagy az igény arra, hogy az intézményben szállást találó hajléktalan nők emberhez méltó, megfelelő nőgyógyászati ellátásban részesülhessenek, de forrás hiányában sokáig nem tudott létrejönni egy ilyen rendelő. Ebben segített Bicskei Levente, akinek több, önálló jótékonysági kezdeményezése is van, ebben az esetben a Budapest Bike Maffiával közösen kezdtek adománygyűjtésbe közösségi média felületeken, amiben rendkívül sokan részt vettek, így nagyon rövid idő alatt összegyűlt a szükséges összeg. Bicskei kiemelte, hogy az adakozók nem csak pénzzel álltak be a kezdeményezés mögé, de sokan lámpákat, bútort, parkettát, és egyéb szükséges eszközökkel támogatták a rendelő létrejöttét. A helyiség végül a BMSZKI központjában, egy nők számára fenntartott, éjjeli menedékhelyen lévő, használaton kívüli rendelő felújításával jött létre Gerencsér Tamás, módszertani munkatárs. Ez nem azt jelenti, hogy csak az itt megszálló nők vehetik igénybe, szabad kapacitás függvényében más rászorulókat is várnak, például lakhatási szegénységben élőket, menekülteket.

Magyarországon ez az egyetlen traumatudatos intézmény, ami azt jelenti, hogy a párkapcsolati erőszakot, szexuális abúzust, vagy intézményi bántalmazást gyakran megtapasztaló hajléktalan nőket egy tudatosan, biztonságos érzetet adó helyiségben várják a szakemberek.

Clease Piroska, aki asszisztensként dolgozik a rendelőben, elmondta, hogy a páciensek komfortérzetét szolgálja a rendelkezésére álló zuhanyzó, a váróterem, ahova férfiak nem léphetnek be, és ahol egy szociális munkással tudnak beszélgetni a problémáikról. A rendelőbe lépve egyszerű szavakat használva, érthetően tájékoztatják a nőket arról, mi fog velük történni, milyen vizsgálatokat végeznek majd, amelyek közben egyébként a páciens bármikor kérheti, hogy tartsanak szünetet, vagy hagyják abba, amennyiben az neki fájdalmas, vagy kellemetlen. Az orvosi ellátáson kívül a szolgáltatást igénybe vevő nők a helyszínen fogamzásgátló eszközöket, vitaminokat és gyógyszereket is kapnak. A kezdeményezést folytatván a BMSZKI hosszútávú tervei között szerepel egy, a hajléktalan nők számára létrehozott terhesgondozási szolgáltatás is, hogy a szállókon lévő, nehéz körülmények között élő fiatal nők, már a terhesség korai szakaszában megfelelő ellátásban részesülhessenk.

Szintén magyar különdíjas lett a Bódis Kriszta dokumentumfilmes, író, pszichológus nevéhez fűződő Van Helyed! alapítvány, amely egy egyéni, civil, önkéntes tevékenységből fejlődött ki, és Ózd legreménytelenebb roma telepén a Hétesben kezdődött 1998-ban. Az alkotásközpontú szociális és integrációs kezdeményezés modellprogrammá fejlődött, ezzel Ózd/Hétes telepen komoly változásokat elérve az alkotásközpontú komplex megközelítésével. Az ott élő közel 400 felnőtt és 200 gyerek bevonásával olyan közösség alakult ki: az emberek kiskerteket műveltek, közösségi fürdőt, mosodát építettek és üzemeltettek, a gyerekek az alapítvány oktatási programjában vettek részt, az alapítvány kártyás órát és adósságkezelést intézett a családoknak. Az alkotásközpontú módszerek lényege az alkotással kapcsolatos szemléletváltásból következik: az alkotás élménye olyan megerősítő, pozitív élmény lehet, amely egyszerre fejleszti az egyén autonómiáját és a közösséghez való tartozást, áll a kezdeményezés honlapján.

A 19. alkalommal odaítélt elismeréssel a SozialMarie 15 további, közép-európai projekteket tüntetett ki, amelyek helyi társadalmi problémákra adnak példamutató válaszokat.

(Borítókép: Jonas Matyassy, Unruhe Privatstiftung)