Extrém időjárási események, fajok tömeges kihalása, országokat lakhatatlanná tevő tengerszint-emelkedés, áradások, az óceánok elsavasodása - ilyen és ehhez hasonló forgatókönyveket vázolnak fel a kutatók a leggyakrabban arra a kérdésre, hogy mire számíthatunk, ha a Föld átlaghőmérséklete tartósan átlépi a párizsi klímaegyezményben meghatározott felmelegedést. Bár az egyezményt aláíró országok 2 Celsius-fokban állapodtak meg, de abban nagyjából mindenki egyetértett, hogy a komolyabb klímaválság elkerüléséhez valójában a 1,5 Celsius-fokos határt kell szem előtt tartani.

Az ENSZ meteorológiai ügynöksége által nemrég kiadott jelentés szerint viszont tavalyhoz képest jelentősen megnőtt az esélye, hogy ezt a határt már a következő öt évben átlépjük: a szakértők 40%-ra teszik annak a lehetőségét, hogy 2026-ig lesz legalább egy olyan év, amikor a Föld átlaghőmérséklete a 1,5 Celsius-fokos határ fölé emelkedik. "Ez a magas szintű tudományos felkészültséggel készült tanulmány megmutatja, hogy mérhetően és feltartóztathatatlanul közelebb kerültünk a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény alacsonyabb célértékéhez" - szögezte le a jelentést készítő szervezet főtitkára, Petteri Taalas, aki azt is hangsúlyozta, hogy itt nem pusztán statisztikai számokról van szó. "Az emelkedő hőmérséklet több jégolvadást, magasabb tengerszintet, gyakoribb hőhullámokat és más szélsőséges időjárási jelenséget eredményez, emellett nagy hatással van az élelmiszerbiztonságra is" - tette hozzá.

Taalas szerint az országoknak két területen kéne határozott lépéseket tenniük a klímakatasztrófa elkerülése érdekében:

• fel kell gyorsítaniuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és a szén-dioxid-semlegesség elérésére irányuló kötelezettségvállalásokat,
• és fel kell készülniük az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra. Utóbbinál azt emelte ki, hogy az országoknak olyan korai előrejelző rendszereket kell létesíteniük, amelyekkel csökkenthetők a szélsőséges események káros hatásai.

2020-ban az átlaghőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti átlaghőmérsékletet, a Meteorológiai Világszervezet jelentése szerint pedig ez olyan folyamatok gyorsulását eredményezte, mint a tengerszint emelkedése, a sarki jég olvadása, a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása, ami mellett a felmelegedés a társadalmi-gazdasági fejlődésre nézve is romboló hatással bírt.

(Borítókép: Paul Souders /Getty Images)

További cikkek a témában:

Szó szerint kiforgatta a Földet a sarkaiból a klímaváltozás Azt eddig is tudták, hogy az elmúlt évtizedekben a Föld forgási tengelye szokatlanul nagymértékben mozdult el rövid idő alatt, most azonban bebizonyították, hogy pontosan mi ennek az oka, és hogy a folyamat régebben kezdődött, mint azt eddig hitték.

Megtalálták az európai tavaszi havazás okát - a Barents-tenger olvadó jégtakarója a magyarázat Az atmoszferikus pára összetételének elemzésével jöttek rá a kutatók, hogy a nedvesség nagy része a Barents-tengerből származik, ahol egyre gyorsabban tűnik el a jégtakaró. Emiatt a jövőben is lehet tavaszi hóviharokra számítani.

Melyik lesz a legbiztonságosabb hely, amikor felperzseli a világot a klímakatasztrófa? A kérdésre, amely egyre aktuálisabbnak tűnik, a talán a szakértőknek sincs igazán jó válasza, de akad köztük pár elgondolkodtató.