A James Webb Űrteleszkóp készítésének célja már a kezdetektől az volt, hogy egyfajta űrbeli időgépként az egészen régre tudjon visszatekinteni, azokig az eseményekig, amelyek az ősrobbanás után nem sokkal zajlottak le, mikor az univerzum még csak száz millió éves volt. Az első csillagok születése, az első galaxisok formálódása, az első fények megjelenése mind tanulmányozható a JWST segítségével, ami a Hubble Űrteleszkóptól eltérően az infravörös tartomány sokkal szélesebb spektrumában mér. A teleszkóppal végzett megfigyelések révén többek között az is kiderült, hogy a korai univerzum kaotikus világában az egymással összeolvadó szomszédos galaxisok "tánca" során erős hidrogén emissziót lehet érzékelni.

Az ESA leírása szerint ez a forrása annak az eddig megmagyarázhatatlan hidrogénsugárzásnak, amelyet a csillagászok már korábban is észleltek és aminek jeleit az elméletek szerint el kellett volna fednie az ősrobbanás után keletkező gázoknak.

Az eddigi elképzelések szerint a hidrogén úgynevezett Lyman-α sugárzását elnyelő gázok miatt ezt az emissziót nem kellene érzékelni a korai galaxisok esetében, a sugárzás mégis megfigyelhető - írják a kutatók a Nature Astronomy-ban megjelent tanulmányban. "A JWST részletes képei, a magnetohidrodinamikai szimulációkkal együttesen megmutatják, hogy a galaxisok közti interakció teszi lehetővé a sugárzás kiszivárgását." - szól a megfigyelések összegzése.

Az ESA videójában szimulációval mutatják be ezeket az összeolvadó rendszereket és a hidrogén kiáramlását a folyamat közben. A Sergio Martin-Alvarez által készített videót a Durham Egyetem Cosma szuperszámítógépével állították elő, amivel csillagászok kutatják a világegyetem titkait az ősrobbanás idejétől napjainkig.

(Fotó: Sergio Martin-Alvarez)