A James Webb űrtávcső már eddig is hihetetlen képeket készített, és a legújabbak (relatíve legújabbak) sem okoznak csalódást. Az első a most tárgyalt képek közül még júliusban készült, és miután a Twitteren nyilvánosságot látott, egyből felkavarta a közösségi platform amúgy sem csendes állóvizét. A képen titokzatos koncentrikus körök, valamint több fényág is láthatóak egy távoli csillag körül – számol be róla a Space.com:

A képen a WR140, a Földtől mintegy 5600 fényévre, a Cygnus csillagképben található úgynevezett változócsillag látható, amely nevének megfelelően időszakosan elhalványul és kivilágosodik. Hogy a csillag változékonyságának van-e köze a titokzatos körökhöz, azt egyelőre nem tudni. A körök formája alapján azonban többen idegenekre gyanakszanak, ami a kutatók szerint meglehetősen vad spekuláció.

Mark McCaughrean, a James Webb Űrteleszkóp Tudományos Munkacsoportjának interdiszciplináris tudósa és az Európai Űrügynökség tudományos tanácsadója az említett Twitter-beszélgetésben bolondságnak nevezte az egész témát. Szerinte a hatágú szerkezet a WR140 csillag optikai diffrakciója okozta artefaktum a képen. A kutató megjegyezte azt is, hogy a WR140-et a csillagászok Wolf-Rayet-csillagnak hívják, amely egy olyan csillag, ami hidrogénjének a nagy részét az űrbe eresztette. Az ilyen csillagokat jelentős mennyiségű por veszi körül, ami egy társcsillag fényében különös, a képen látható koncentrikus, csigaházszerű mintázatot hozza létre – ami tehát a hatágú szerkezettel ellentétben nem képfelvételi hiba, viszont egyszerű optikai jelenség, ami mögött nem a kis zöld emberkék állnak.

A bejegyzéshez hozzászólt Ryan Lau, a NOIRLab csillagásza és vezető kutatója is, akinek elmondása szerint már leadtak egy tanulmányt, amely ezzel a képpel is kapcsolatos, és ennek a publikációja után többet tudhatunk majd.

A rejtélyes jelenségen túl akad ennél hétköznapibb felvétel is: a JWST lefényképezte az első idegen világát, magyarán egy bolygót a Naprendszerünkön kívül – habár ez nem az első ilyen eset a történelemben, hiszen a Hubble már készített hasonló felvételt, a James Webb most bizonyított először egy ilyen egyébként rendkívül nehezen elkészíthető felvétellel:

A Webb számos műszerének a segítségével több képet is készített a HIP 65426 b exobolygóról, amely a Jupiternél hat-tizenkétszer nagyobb tömegű gázóriás, és körülbelül 385 fényévnyire található a Földtől. A mostani eredmények egyébként egy nagyobb, folyamatban lévő tanulmány részei, csak ezeket a képeket a NASA már előzetesen közzé tette.

A HIP 65426 b-t először 2017-ben fedezték fel az Európai Déli Obszervatórium Very Large Telescope-ja (Chile) segítségével, amely az exobolygót az infravörös fény rövid hullámhosszain vizsgálta – a hosszabb hullámhosszú infravörös fényt ugyanis blokkolja a Föld légköre a földi teleszkópok számára. Mivel a Webb az űrben található, így az infravörös spektrum szélesebb skálájára „lát rá”, így több részletet is tud beazonosítani a távoli bolygókon. A több szűrővel, a Webb közeli infravörös kamerájával (Nircam) és közép-infravörös műszerével (Miri) készült képek a tudósok reményei szerint csak az elsők az exobolygóképek eljövendő hosszú sorában.

„Szerintem az a legizgalmasabb, hogy még csak most kezdtük el” – mondta Aarynn Carter, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem kutatója, aki a HIP 65426 b új Webb-képeit elemezte. „Sokkal több kép fog megjelenni az exobolygókról, amelyek bővítheti ezen planéták fizikájával, kémiájával, valamint a kialakulásukkal kapcsolatos ismereteinket. Sőt akár eddig ismeretlen bolygókat is felfedezhetünk.”