Kína a tervek szerint még az idei év folyamán felépíti saját, az eddigieknél sokkal nagyobb és hosszabb életű űrállomását, amelyet megnyitnak a nemzetközi partnerek előtt is, akiknek lehetősége lesz tudományos munkákat folytatni az állomás laboratóriumában. Az állomásra érkező űrhajósok egyelőre csak szűkös körülmények között élhetnek a fedélzeten, mivel jelenleg még csak a Tienho központi modul került a helyére, a további két egységet az év második felében illesztik az állomáshoz. Emiatt, noha a fél éves küldetés a Nemzetközi Űrállomáson dolgozó asztronauták számára megszokott dolog, de a kínai legénység esetében embertpróbálóbb feladat volt: a Tienho 16,6 méter hosszú és 4,2 méter átmérőjű, ebből a lakható terület nagyjából 50 négyzetméteres, vagyis nem túl terjedelmes területen kellett összezárva tölteniük fél évet.
A három fős legénység április 16-án érkezett vissza a Földre és a kapszulájuk sikeresen ért földet a Belső-Mongóliában található landolási helyszínen. A misszió alatt az űrállomással kapcsolatos munkák során többek között egy olyan űrsétára is sor került, amelyben Vang Japing, a Szencsou 13 küldetés női űrhajósa is részt vett, ezzel ő lett az első kínai női asztronauta, aki űrsétát tehetett.
A landolást a kínai állami CGTN adásában közvetítették teljes egészében, a felvételeken körülbelül 1:12:50 környékén látható, ahogy a kapszula kiengedi az ejtőernyőjét, 1:27:00 után történik a landolás pillanata és 2:17:00 után emelik ki az első űrhajóst a kabinból, aki integetéssel üdvözli az őket fogadó embereket.
A következő küldetésre, a Szencsou 14-re előreláthatólag júniusban kerül sor, és az azt követő misszió legénysége már az űrben váltja majd az állomást elhagyó űrhajósokat.
(Fotó: Getty Images/VCG)