A Tienkung űrállomáson található robotkar hamarosan akár agyhullámokkal is irányíthatóvá válik – legalábbis ezt állítja az űrprogramban résztvevő kutatókra hivatkozva a hongkongi South China Morning Post. Mint a cikkből kiderül, Kína volt az első ország, amely a közvetlen aggyal történő irányítást kipróbálta a világűrben még 2016-ban a Sencsou–11 küldetés alkalmával. Habár ennek a tesztnek a részletei titkosak, azt tudni, hogy a kínai űrhajósok a „munkájukat segítő” gondolatolvasó eszközt próbáltak ki. A kínai állami média akkor arról is írt, hogy az adatok alapján láttak potenciált ebben a technológiában. Az elképzelés a kutatók szerint az, hogy az űrkutatásban a jövőben az emberek és a gépek közvetlenül, bármiféle interfész közbeiktatása nélkül dolgozhassanak együtt.

Jelenleg a kínai űrállomáson található kart az űrhajósok egy joystick és billentyűzet segítségével irányítják, de ez nem egyszerű a világűrben. A jelenleg létező gondolati irányítás pontossága pedig 40-80 százalék között mozog, ami viszont alatta marad annak, amire az űrben szükség lenne. A most kidolgozott eljárás azonban a szimulációk szerint akár 99 százalék felett is lehet, ami azért nagy szó, mert például gépelés esetén az átlagos pontosság körülbelül 92 százalék. Az irányításhoz szükséges eszközt a fejen kell hordani, és még egy képzetlen személy is relatíve gyorsan és pontosan tud a segítségével parancsokat kiadni. A Tienkungon az eszköz akkor lehet a legkorábban beüzemelve, amikor annak legalább a fő szerkezete elkészült – ez az idei év végére várható.

Ilyen lesz a kínai űrállomás, a Tienkung a két újabb modul csatlakoztatása után Kína eddigi kísérleti űrállomásai csak egészen kis méretű egységek voltak, amelyek nem voltak alkalmasak az űrhajósok hosszú távú elszállásolására, de hamarosan elkészül a Tienkung és megkezdődhetnek a tudományos kutatások a fedélzeten.

A hasonló technológiák esetén a kihívást az jelenti, hogy elkülönítsék a hasznos agyhullámokat a háttérzajtól. A készülék ezért úgy működik, hogy használat előtt egy animált robotkart kell néznie az illetőnek a képernyőn. A kar különböző részei eltérő és egyedi frekvencián villognak, ami alapján ennek megfelelő frekvenciájú agyhullámok jelennek meg. Azonban ezek a hasznos hullámok ritkák és gyengék, ezért a hatékonyság növelése érdekében a kutatók mesterséges intelligenciát is bevetettek – ez utóbbi segítségével összefüggés állítható fel az egymással látszólag kapcsolatban nem álló agyhullámok között is. Ezt követően 35 önkéntest kértek meg, hogy irányítsák a virtuális robotkart – közülük 11-en hibátlanul teljesítették a feladatot. A maradék 27 önkéntesnek nem volt semmilyen tapasztalata hasonló feladatok kapcsán – ők átlag 98,9 százalékos pontosságot értek el. A résztvevők így összességében 99,07 százalékos pontossággal irányították a kart.

A kutatók számítása alapján az agy és a számítógép közötti információ mennyisége elérte a percenkénti 150 byte-ot, ami 10-szer annyi, mint ami a korábbi módszerrel lehetségesnek bizonyult. Arról egyelőre nincs információ, hogy az eszköz pontosan mikor kerülhet fel az állomásra, de a kutatók szerint a következő lépés, hogy az irányítást komplexebb feladatok kivitelezésére használják fel.

(Fotó: wikimedia.commons/Shujianyang)