Az új kimutatási módszerek szerint ez a mozaikos jelenség – vagyis hogy a testben keverednek Y-t hordozó és Y nélküli sejtek – gyakori: a 60 éves férfiak 40%-ánál, a 90 évesek 57%-ánál megfigyelhető, és a dohányzás vagy más rákkeltő hatások tovább fokozhatják.

Genomvizsgálatok alapján a jelenség gyakorisága nagyjából egyharmadrészben genetikai eredetű, és mintegy 150, főként a sejtosztódáshoz és a rákhajlamhoz köthető génnel hozható összefüggésbe.

Az Y-kromoszóma valóban mindössze 51 fehérjekódoló gént tartalmaz, mégis: ha eltűnik egyes sejtekből, a legújabb eredmények szerint a vesebetegségtől a szívrohamon át a COVID-halálozási kockázat emelkedéséig, az Alzheimer-kórig és többféle daganatig sok mindennel kapcsolatba hozható.

Persze kérdés, hogy ezeknek az állapotoknak az oka vagy éppen a következménye az Y-kromoszóma eltűnése.

A válasz nem egyértelmű. Egy egérkísérletben például az Y nélküli vérképző sejtek átültetése után romlott a szívműködés, és nőtt az időskori kórképek aránya.

Mivel az Y-kromoszóma DNS-ét csak néhány éve sikerült egyáltalán teljesen feltérképezni, ez a „kis kromoszóma” még tartogathat nagy meglepetéseket.

(Forrás: LS)