Január végén az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arról számolt be, hogy India keleti részén, Nyugat-Bengál államban két, laboratóriumilag igazolt Nipah-vírus-fertőzést azonosítottak. A szám alacsony, mégis érdemes odafigyelni: a Nipah ugyanis a korábbi járványokban magas halálozással járt, és bizonyos környezetekben emberről emberre is terjedhet.

Mi az a Nipah, és miért különleges?

A Nipah-vírus zoonózis: alapvetően állatokról kerül át emberre, de képes közvetlen, emberről emberre történő terjedésre is. A természetes „rezervoárja” a gyümölcsevő denevérek (repülő rókák) csoportja, amelyek több ázsiai térségben is előfordulnak.

A betegség lefolyása széles skálán mozog: lehet tünetmentes, de okozhat lázat, idegrendszeri tüneteket (például fejfájást, zavartságot) és légzőszervi panaszokat is. A legsúlyosabb esetekben agyvelőgyulladás (enkefalitisz, encephalitis) alakulhat ki.

A WHO szerint 1998 óta több országban is jelentettek Nipah-eseteket, köztük Bangladesben, Malajziában, a Fülöp-szigeteken és Szingapúrban; Kerala államban pedig az elmúlt években is előfordultak kitörések. A szezonális mintázatot is említik: bizonyos térségekben december és május között gyakoribbak az események, ami egybeeshet például a datolyapálma-nedv betakarításával és fogyasztásával kapcsolatos szokásokkal.

A WHO becslése szerint a korábbi kitörésekben az esethalálozási arány (case fatality rate) jellemzően 40–75 százalék között mozgott. Ez több tényezőtől függ: például a korai felismeréstől, a klinikai ellátás színvonalától, és attól is, hogy épp melyik térségben, milyen körülmények között zajlott a járvány.

Hogyan terjed?

A vírus több úton juthat át emberre:

• közvetlen érintkezéssel fertőzött állatokkal (a WHO kiemeli a denevéreket, de más állatok is érintettek lehetnek, például a sertés; a ló is szerepel az említettek között),
• szennyezett élelmiszerrel: klasszikus példa a denevérek által szennyezett gyümölcs vagy a nyersen fogyasztott datolyapálma-nedv,
• valamint emberről emberre, főként szoros kontaktusban.
• Külön fontos a kórházi környezet: túlzsúfolt, rosszul szellőző osztályokon, nem megfelelő fertőzéskontroll mellett nőhet a terjedés esélye.

Mennyi idő után jelentkeznek a tünetek?

A lappangási idő többnyire 3–14 nap, de ritkán akár 45 nap is lehet. Ez járványügyi szempontból kulcsfontosságú, mert a kontaktok megfigyelését és követését hosszabb időre is ki kell terjeszteni.

Van-e gyógyszer vagy vakcina?

Jelenleg nincs engedélyezett, kifejezetten a Nipah ellen ható gyógyszer vagy vakcina. A kezelés lényege a támogató terápia, súlyos esetben intenzív osztályos ellátással: a légzés támogatása (oxigén, szükség esetén gépi lélegeztetés), a szövődmények kezelése, a folyadék- és tápláltsági állapot rendezése, illetve az egyéni állapothoz igazított szervtámogató beavatkozások. A WHO szerint több vakcina- és terápiás jelölt fejlesztése folyamatban van.

Mi a helyzet most Indiában?

A WHO Járványügyi tájékoztatója (Disease Outbreak News) szerint 2026. január 26-án érkezett értesítés két, laboratóriumilag igazolt esetről. Mindkét beteg ugyanannál a baraszáti magánkórháznál dolgozó egészségügyi munkatárs volt, az Észak-24 Parganas körzetben. A fertőzést a punei Nemzeti Virológiai Intézet (National Institute of Virology) igazolta.

A beszámoló szerint az egyik beteg január 21-én még gépi lélegeztetésen volt, a másik pedig súlyos neurológiai tünetek után javulást mutatott.

A WHO beszámolója kiemeli: a hatóságok 190-nél több kontaktot azonosítottak és teszteltek, mind negatív lett, és a cikk megjelenéséig nem találtak újabb esetet. Közben fokozott megfigyelés és fertőzéskontroll van érvényben, a fertőzés forrását pedig még vizsgálják.

A WHO kockázatértékelése szerint a közegészségügyi kockázat helyi (országon belüli) szinten mérsékelt, országos, regionális és globális szinten pedig alacsony, és jelenleg nincs igazolt, országon kívüli terjedés.

A WHO a rendelkezésre álló információk alapján nem javasol utazási vagy kereskedelmi korlátozásokat.

A Nipah-vírus nem „új”, és a mindennapokban nem is könnyen terjedő kórokozó. Viszont a magas halálozási arány és az egészségügyi környezetben lehetséges emberről emberre terjedés miatt minden egyes, laboratóriumilag igazolt esetet komolyan kell venni. A WHO friss helyzetképe alapján a mostani indiai esemény egyelőre földrajzilag korlátozott, és nem bukkant fel újabb eset.

(Forrás: WHO 1 és 2, kép: Nipah-vírus elektronmikroszkóp alatt, forrás: NIAID)