Robottraktorok és agrárdrónok kezelhetik a mezőgazdaság problémáit

2022 / 05 / 26 / Támogatott Tartalom
Robottraktorok és agrárdrónok kezelhetik a mezőgazdaság problémáit
Egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között kell egyre több ember számára élelmiszert termelni, miközben az Európa éléskamrájaként is emlegetett országot háború sújtja. A termőterületek állapotát felmérő, stratégiát alkotó, majd a munkát emberi beavatkozás nélkül elvégző gépek óriási segítséget jelenthetnek.

A mezőgazdaság gépesítése több ezer éve zajlik, a sarlónál némileg bonyolultabb gépek – gőzekék, cséplők, vetőgépek stb. – pedig nagyjából a kiegyezés után kezdtek széles körben elterjedni az Osztrák–Magyar Monarchiában, illetve Magyarországon. Az első világháború kezdetén a cséplés túlnyomó részét már gépek végezték, és bár a további gépesítést a világgazdasági válság és az újabb világháború is nehezítette, a 20. század második felében a nyolcvanas évekre már több ágazatban megvalósult a teljes gépesítés, a nagyüzemi gabona-, a cukorrépa- és a burgonyatermesztésnél például a nyolcvanas évekre. A gépek egyre jobb hatásfokkal dolgoznak, a traktorista már nem egy nyeregben pattog a tűző napon, hanem egy klimatizált fülke légrugós üléséből vezérli a folyamatokat, de ennél érdekesebb és jelentősebb változások is zajlanak.

A precíziós mezőgazdaság (precision agriculture – PA) fogalma általában a szántóföldi növénytermelésre vonatkoztatható, hivatalos definíciója szerint „olyan menedzsment stratégia, amely időbeli, térbeli és egyedi adatokat gyűjt, dolgoz fel és elemez, valamint azokat egyéb információkkal egészíti ki, annak érdekében, hogy támogassa a táblán belüli változatosságot kezelő döntéstámogatási folyamatokat, növelve ezzel az erőforrások felhasználásának hatékonyságát, a produktivitást, a minőséget, a jövedelmezőséget és a fenntarthatóságot a mezőgazdasági termelés során”. Jelenleg már az újonnan értékesített gépek nagyjából 80%-a rendelkezik valamilyen PA-képességgel.

Az ilyen gépek nemcsak képesek felmérni a helyzetet, meghatározni és elvégezni a szükséges munkafolyamatokat, hanem a gépek közötti kommunikációval tovább optimalizálják a folyamatokat, végül pedig eljuthatunk odáig, hogy a különböző mezőgazdasági eszközök önállóan dolgoznak, a szakemberek dolga pedig annyi lesz, hogy egy távoli központból felügyeljék a működésüket.

Jönnek a robottraktorok

Ha visszaolvassuk az előző évtized közepén megjelent cikkeket az önvezető autókról, elszomorodhatunk, mert bár az akkori jóslatok szerint már évek óta autonóm autóknak (is) kellene közlekedniük az utainkon, nemhogy a forradalom maradt el, de mutatóba sincsenek robotkocsik a forgalomban. Leginkább annyi változott, hogy a tényleg önvezető – tehát nem az önvezetőnek hívott Teslák, hanem a valóban, bármilyen helyzetben önvezetésre képes – szériaautókat nagyjából 2020-ra ígérő gyártók már dátumot sem mondanak, legfeljebb annyit, hogy néhány éven belül biztosan nem lesznek még kész.

Egy tábla búza vagy egy parcellányi fejes saláta viszont jóval egyszerűbb terep a kiszámíthatatlan döntéseket hozó emberek által vezetett autókkal teli autópályához, vagy főleg egy gyalogosokkal, biciklisekkel, összegraffitizett jelzőtáblákkal teli városhoz képest, ezért a mezőgazdasági gépek vezetéstámogatása vagy akár teljes automatizálása is jobban halad.

Például a szektor egyik legnevesebb szereplője, az 1837-es alapítású John Deere hagyományos, ember által irányított traktorjaira és önjáró permetezőire utólag is installálható rendszert kínál, amely nagyfelbontású kamerák és GPS segítségével navigálja a gépet a sorok között. A gépkezelő kényelme mellett fontos – vagy legyünk őszinték: fontosabb – szempont, hogy a precíziós irányításnak hála minimalizálható a növényekben esett kár, vagyis növelhető a terméshozam, és akár a munkaidő végén, fáradt kezelővel, vagy akár éjjel is tartható az elvárt sebesség és teljesítmény.

Azokra a helyzetekre is van a drukkolásnál hatékonyabb megoldás, amikor a kezelő a fülkéből nem láthatja elég jól a munkafolyamatot, amit végeznie kell, a gyümölcsrázás vagy metszés is ilyen. Ilyenkor a távirányítás a megoldás: a japán Kubota traktorja akár távirányítóval, a gép mellől is vezérelhető, így a gépész pontosabban irányíthatja a munkát.

Ez még nem robottraktor – de fejlesztik azokat is. A teljesen automata mezőgazdasági gépek a súlyos szakember- és idénymunkás-hiányt is enyhíthetnék, nem csoda, hogy óriási az érdeklődés irántuk, ebből következik, hogy neves gyártók és startupok is dolgoznak a megoldáson. Az imént említett Kubota Tractor X nevű gépe még csak koncepció, de amikor valóság lesz, akkor időjárási és más adatok alapján, mesterséges intelligencia segítségével maga határozza majd meg, milyen feladatokat kell elvégeznie, és a napelemes-lítium-ion akkus rendszer által biztosított energiával környezetbarát módon, akár egyenetlen talajon vagy elárasztott talajon is képes lesz dolgozni.

Ez még jövő idő, a 2015-ben alapított dán Agrointelli első terméke viszont már a jelen. A gép neve és a felépítése is árulkodó: a Robotti nem is emlékeztet egy ember által közvetlenül vezérelt szerkezetre.


A Robotti dolgozik, ember a közelben sincs (Fotó: Agrointelli)

A világ egyik legfejlettebb mezőgazdasági robotját dízelmotor hajtja, és szabványos, hárompontos felfüggesztéssel rendelkezik, így kapcsolhatók rá a hagyományos eszközök, ezektől függően képes vetni, gyomlálni és permetezni is, de az egyesült királyságbeli RoboVeg brokkolibetakarításra is alkalmassá tette.

A drónok már a földek fölött szállnak

Nem új jelenség a mezőgazdaságban a légi eszközök használata, gondoljunk csak az évtizedek óta alkalmazott permetező repülőgépekre, vagy a hetvenes évektől Magyarországon is elterjedt, permetezésre és műtrágyaszórásra is gyakran bevetett, jellegzetes alakú Kamov könnyű helikopterre. A drónok megjelenésével viszont jóval könnyebbé és olcsóbbá váltak a hasonló, levegőből végzett műveletek.

Kezdjük ott, hogy egy jó minőségű kamerával felszerelt drón képes letapogatni a teljes mezőgazdasági területet, és akár centiméterpontosságú felmérést készíthet a növénykultúra állapotáról. Ezekből a képekből 3D-s térkép készíthető, amely alapján a mesterséges intelligencia repülési tervet készít, a gazda az igénye szerint módosíthat rajta, a végleges útvonal szerint pedig a drón önállóan elvégzi például a permetezést vagy akár szemcsés anyagok, műtrágya kiszórását. Nincs rá szükség, de ha a gazda akarja, élőkép segítségével, kilométerekről felügyelheti a folyamatot.

Kevésbé jó hangulatú, de nem kevésbé fontos feladat, hogy egy természeti csapás után a drónok segítségével felmérhető a keletkezett kár: a legmodernebb gépek már nemcsak a vihar, aszály, vadállatok stb. által károsított terület nagyságát tudja meghatározni, hanem akár nagy pontossággal megbecsülik a károsodott-elpusztult növények darabszámát is.


(Fotó: DJI)

Azonban szántás felett repkedésnél és munkavégzésnél sokkal bonyolultabbnak és nehezebben automatizálhatónak tűnik például a gyümölcsszedés. Az is, ám erre is létezik gép, méghozzá drón, ha nem is olyan, amilyen drónokra gondolunk a szó hallatán.

A 2017-es alapítású izraeli Tevel Aerobotics Technologies gépe gyakorlatilag egy drónflotta: a kvadrokoptereknek a kis távolság és alacsony repülési magasság miatt nem kell önálló áramforrás, kábelen kapják az energiát, hogy kamerák és szenzoraik segítségével megállapíthassák, megfelelően érett-e a gyümölcs a szüreteléshez. Ha igen, akkor a drón egy egyméteres robotkar segítségével leszedi, és a méretét, illetve tömegét meghatározva eldönti, hogy az áramot is biztosító központi gép melyik rekeszébe pakolja azt.

Az egyik legfontosabb szektor

Súlyosan hangzik, de nehezen vitatható: jórészt a mezőgazdaság biztosítja a folyamatosan növekvő népesség számára az életben maradáshoz szükséges élelmiszert. Az időjárás közben egyre kiszámíthatatlanabb és szélsőségesebb, a több mint negyvenmillió hektár mezőgazdasági területével Európa, sőt a világ számára is meghatározó agrárnagyhatalom, Ukrajna jövője teljesen bizonytalan.

Agrár Széchenyi Kártya!

Agrár Széchenyi Kártya!

A mezőgazdasági szektorban dolgozó vállalkozások részére kialakított, kedvezményes feltételrendszerű, állami kamat- és kezességi díjtámogatásban részesített szabad felhasználású folyószámlahitel.

Kamat: 1 havi BUBOR / év
Igényelhető összeg: 500.000 - 200.000.000 HUF

A hamarosan igényelhető zöld, fenntartható és technológiaváltást szolgáló hitelcélokra irányuló hitelkérelmek esetén a kamat CSAK FIX 0,5%/év!

Hol lehet igényelni? Itt vannak a részletek!

Ezeket a problémákat nem a modern mezőgazdasági gépek fogják megoldani, a súlyos munkaerőhiányon viszont segíthetnek, a terméshozam növelésével pedig jelentősen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy legyen mit ennünk. A fenti néhány példából is láthattuk, hogy a cégek aktívan dolgoznak a minél hatékonyabb és autonómabb mezőgazdasági gépek tervein és elterjesztésén – kevésbé látványos és lényegesen kevesebb embert érdeklő szektor ez, mint az önvezető autóké, de mindannyiunk számára fontosabb. Érdemes és érdekes figyelni a fejlesztéseket.

A cikk elkészítésében partnerünk volt a Széchenyi Kártya Program.

(Nyitókép: DJI)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.