Saját rekordját döntötte meg a James Webb – a most felfedezett galaxis még a múlt hetinél is jóval idősebb

2022 / 07 / 28 / Felkai Ádám
Saját rekordját döntötte meg a James Webb – a most felfedezett galaxis még a múlt hetinél is jóval idősebb
A múlt héten olyan galaxist fedeztek fel, amely az ősrobbanás után kevesebb mint 400 millió évvel később jött létre, a most felfedezett galaxis viszont ennél jóval idősebb – az univerzum mindössze 233 millió éves volt, amikor ez a galaxis már létezett.

233 millió év kozmikus szempontból semmi – az univerzum egy csitri volt, amikor elindult fény abból a galaxisból, ami lelökte alig egy héttel később az addigi rekorder GL-z13-at a trónszékről – számol be róla az Arstechnica. Mint a lap írja, a mostani felfedezés egy szerencsés mellékterméke annak a munkának, amelyet egy általánosabb kérdés megválaszolására terveztek: Hány galaxist láthatunk különböző időpontokban az ősrobbanás után?

A James Webb megörökíthette az eddig látott legöregebb galaxist A GL-Z13 galaxis már akkor létezett, amikor az univerzum mindössze 330 millió éves volt – ezért lehet, hogy magán a felvételen – ironikus mód – az eddigi legfiatalabb galaxis látható.

Ez igazán örömteli fejlemény, de honnan ismerjük egy-egy galaxis korát? Röviden szólva a belőle érkező fény által megtett távolságból. Kicsit bonyolultabban, mint azt az Arstechnica cikke összefoglalja: a korai univerzum minden olyan hullámhosszon áthatolhatatlan volt a fény számára, amely több energiát hordoz, mint amennyi a hidrogén ionizálásához szükséges. Ez az energia a spektrum UV-részében (ultraibolya) van, de a táguló univerzum 13 milliárd éves vöröseltolódása ezt a határpontot a spektrum infravörös részébe tolta át. Az ebből az időből származó galaxisok megtalálásához olyan objektumokat kell keresnünk, amelyek nem láthatók rövidebb infravörös hullámhosszon (ami azt jelenti, hogy a fény egykor a hidrogén határértéke felett volt), de megjelennek alacsonyabb energiájú hullámhosszon.

Minél mélyebben helyezkedik el az infravörösben a határ a láthatatlan és a látható között, annál erősebb a vöröseltolódás, és annál távolabb van az objektum. És minél távolabb van tőlünk az objektum, időben annál közelebb van az ősrobbanáshoz.

Mint arról tehát szó esett fentebb, a mostani munka során a kutatók kifejezetten az ősrobbanás után nem sokkal kialakult galaxisok katalógusát próbálták összeállítani, és nem csak a James Webb-ből (JWST) érkező adatokat használták fel, de sokat elárul ennek az űrtávcsőnek a képességeiről, hogy eddig 44 olyan távoli galaxist sikerült azonosítani, amit eddig még senki sem fedezett fel – és ezekből 39 a James Webb-nek köszönhetően vált immár azonosíthatóvá. Az adatokból pedig gyorsan előtűnt egy rendkívül nagy vöröseltolódású galaxis (z = 16,7 – ha valakinek ez mond valamit), ami azt jelenti, hogy a fény ebből a galaxisból kevesebb mint 250 millió évvel az ősrobbanást követően indult el. A kutatók becslése szerint ráadásul ebben a galaxisban már az ősrobbanást követően 120 millió évvel később elkezdődhetett a csillagképződés.

A kutatók ezekben az eredményekben elég biztosak, tehát roppant valószínű, hogy az emberiség felfedezte az eddig ismert legidősebb galaxist.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.