Donald Trump visszatérése óta 440 szövetségi ingatlant jelölt ki eladhatónak, 53 014 km² közterületet adott bérbe külszíni fejtésre, és a NASA Jet Propulsion Laboratory műholdjaiból is „akciós kiárusítást” rendezett.

A Financial Times szerint most még meredekebb húzás jön: az amerikai energiaügyi minisztérium (DOE) pályázatot indított, hogy a cégek legfeljebb 19 metrikus tonna fegyverminőségű plutóniumhoz jussanak az egykori hidegháborús készletekből.

A várható vevők között emlegetik az Oklo-t, Sam Altman – az OpenAI vezérigazgatója, az Oklo korábbi elnöke – által támogatott nukleáris startupot. Októberben a DOE négy amerikai céget választott ki egy új pilotprogramba, amely felgyorsítaná a kísérleti reaktorok tesztelését és engedélyezését. A nyerteseket a DOE december 31-én jelenti be.

A tudósok közben feszengenek. Edwin Lyman, a Union of Concerned Scientists fizikusa így fogalmazott:

„Ha felnőttek ülnének a szobában, és bízhatnék abban, hogy a szövetségi kormány rájuk kényszeríti a megfelelő szabványokat, nem aggódnék ennyire – de ez egyszerűen nem tűnik megvalósíthatónak.”

A háttérben az MI-cégek növekvő áraméhsége és az uránimport-függőség áll. A hasadóanyag „kiárusítása” így átmeneti megoldás lehet – és mellékhatásként legalább az amerikai atomarzenálból is lefaraghat.