A 2026. január 14-én közölt, a PLOS Biology folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók E. coli-baktériumokat fertőztek meg egy T7 nevű bakteriofággal, egyszer a Földön, egyszer az ISS-en. Mikrogravitációban a fertőzés eleinte lelassult, később viszont a fágok így is sikerrel támadtak.

A genomok alapján úgy tűnik, az űrbeli környezet alapjaiban változtatja meg, hogyan lépnek kölcsönhatásba a fágok és a baktériumok: a fertőzés lassabb, és mindkét fél más evolúciós pályán halad. Az ISS-en a fágok olyan mutációkat halmoztak fel, amelyek növelték a fertőzőképességüket, vagyis könnyebben kötődtek a baktériumsejtek receptoraihoz.

A csapat ezekből olyan módosított vírusokat tervezett, amelyek a Földön a korábban a fágoknak ellenálló baktériumokat is elpusztították.

„A vizsgálatban azt találtuk, hogy a mikrogravitációban feldúsult fágmutánsok képesek kezelni a húgyúti kórokozókat, és el is pusztítják őket” – mondta Srivatsan Raman, a University of Wisconsin–Madison kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

A baktériumok persze visszavágtak: az ISS-en az E. coli is védelmet adó mutációkat gyűjtött, és a T7 egyik kulcsfehérjéje is másként alakult, amit a húgyúti fertőzéseket okozó törzsek hatékonyabb megtámadásával hoztak összefüggésbe.

„Még csak a felszínt kapargatjuk. Több kísérlet kell, bonyolultabb körülmények között” – tette hozzá Dr. Raman.

(Forrás: The Independent)