Nyáron indulhat az első kísérlet, mely kalcium-karbonát légkörbe engedésével változtatna a Föld klímáján
2021 / 01 / 12 / Bobák Zsófia
Nyáron indulhat az első kísérlet, mely kalcium-karbonát légkörbe engedésével változtatna a Föld klímáján
A szoláris geomérnökség sokáig tabu volt, de a klímaprobléma sürgőssége változtat a dolgokon. A harvardi kutatók hangsúlyozzák, ez csak a legelső lépés lesz egy hosszú úton, az, hogy a klímaváltozás megállításának céljával széleskörűen permetezzenek a levegőbe napfényt felfogó és visszatükröző részecskéket még sokkal odébb van, a mostani csak a hatások tanulmányozása érdekében tett kísérlet.

A szoláris geomérnökség, vagyis olyan anyagok levegőbe juttatása, melyek a napfény visszatükrözésével hűtenék le a bolygónkat, már régóta terítéken van a klímaintervenciós elméletek között, de az eddigi projektek inkább számítógépes modellek megalkotására irányultak. A gyakorlati megvalósítás két akadálya tudományos és politikai:

  • egyfelől nem lehet biztosan tudni, hogy a szimulációknak megfelelően zajlanak e majd le a kísérletek, a részecskék egy sztochasztikus (kiszámíthatatlan) környezetben is a modelleket követve viselkednek e
  • másfelől ugyanígy nem lehet tudni, a geomérnökségbe belevágó országok példaértékűen, szomszédaik érdekeit is szem előtt tartva viselkednek e, figyelembe véve, hogy a légkörbe engedett anyagok nem állnak meg a földrajzi határoknál.

Az is aggodalomra ad okot, hogy a siker esetleg addiktív lehet: egyre több részecskét permetezünk majd szét a levegőben, miközben a légszennyezés és a növekvő károsanyag kibocsátás problémája megoldatlan marad. A szoláris geomérnökség éppen ezért sokáig tabu volt, de a klímaprobléma sürgető ereje egyre nő - mondta Faye McNeill, a Columbia Egyetem kémikusa a Science magazinnak.

Ezzel egyetért David Keith is, a Harvard Szoláris Geomérnökségi Kutatási Program alapítója, ő ezt a projekt morális veszélyének nevezi, de felhívja arra is a figyelmet, hogy sok tudós az óvatosságtól vezérelve a kelleténél jobban eltúlozza a lehetséges kockázatokat és keveset beszél az pozitívumokról.

"A technológia kockázata azon múlik, hogyan használjuk.[...] Úgy, mint az antibiotikum esetében, a geomérnökség halálos lehet, ha túlzásba visszük."

De csak akkor, ha túlzásba visszük és ha nem végzünk előzetes felméréseket. Éppen ezért a Harvard Egyetem kutatóinak projektje, a SCoPEx (Stratospheric Controlled Perturbarion Experiment - Sztratoszférikus Kontrollált Perturbációs Kísérlet) a gyakorlatban is elindítaná a vizsgálatokat, hogy a szimulált környezeti hatásokat valódi adatokkal támasszák alá vagy cáfolják meg. “A (komputeres modellek) jelenlegi behatároltsága miatt lehetséges, hogy a szimulációk túl jól néznek ki.” - írják a projekt oldalán. Vagyis a kísérlet nem feltétlenül a szoláris geomérnökség első lépése, hanem a terület alaposabb feltérképezését szolgálja. A kutatók azt is kiemelik, nem céljuk a napfényt az űrbe visszatükröző anyagok tesztelése, mivel “ezzel a kérdéssel kapcsolatban nincsen jelentőségteljes tudományos bizonytalanság”.

A részecskék hatásának vizsgálata elsősorban az ózonréteget befolyásoló viselkedésük tanulmányozására irányul. Azonban a kísérlet leírása nem hagy kétséget afelől: a krétapor vagyis kalcium-karbonát visszatükrözi a napsugarakat:

“közel-ideális tulajdonságokkal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a tükrözött napfény mennyiségét tekintve sokkal kevesebb sugárzást nyel el, mint a szulfát aeroszolok… ”

Így a klasszikus szolár geomérnökség nagyon kis léptékű, de tényleges megvalósítása lehet. A SCoPEx elindítását eredetileg 2020-ra tervezték az Egyesült Államok délnyugati részére, de az infrastruktúrát biztosító Raven Aerostar mégsem tudta a ballonokat időben rendelkezésre bocsátani, így új partnert kellett keresni. A választás a Svéd Űrvállalatra esett (ez volt az egyetlen olyan cég, mely a nyári indulást és a szárazföldi landolást is biztosítani tudta), a helyszín pedig a Svédország északi részén található kirunai Esrange Űrközpontra módosult. Az új időpont június lenne, de ehhez előbb még engedélyt kell kapnia a kutatóknak a független Tanácsadói Bizottságtól, mely (amerikai) egyetemi professzorokból, klímakutatókból és jogászokból áll. Mivel a kilövés végül Svédországban lesz, svéd jogászokkal is együttműködnek, hogy a helyi lakosok érdekeit, a helyi szabályozásokat is számításba tudják venni. A bizottság néhány hét múlva, február 15-én fogja meghozni a döntését. Ha a kísérlet szabad utat kap, nyáron fel is szállhat az első ballon, de egyelőre még üresen, nem a kalcium-karbonáttal a fedélzetén.

A valódi teszt csak ezután jön, mennyiben sikeres a tesztrepülés és kellően felmérték a jármű navigációjának lehetőségeit, a propellerek által hajtott “gondola” két kiló anyagot szállít majd körülbelül 17 000 méteres magasságba, majd a sztratoszférába engedi azt. A repülés négy-hat órán át fog tartani, ezalatt megfigyelik a kialakuló krétapor-felhőt és vizsgálják a kémiai reakciókat. Az elmúlt évtizedekben sokféle anyag szóba jött már, melyet a fényvisszaverő tulajdonságaik miatt szoláris geomérnökségre lehetne használni. Ezek között van

  • a timföld (alumínium-oxid)
  • a naptejekben is megtalálható titán-dioxid
  • a fogászatban is használt cirkónium-dioxid
  • vagy a gyémánt.

A gyémántról és az alumínium-oxidról bebizonyosodott, hogy az ózonréteg elvékonyodása ellen ható reakciókat indítanak be, de a legszimpatikusabb jelölt mégis a kalcium-karbonát lett. Egyrészt egyszerű az ipari méretű előállítása, másrészt a természetben (igaz, nem a sztratoszférában) nagy mennyiségben megtalálható, emberi egészségre ártalmatlan, nem mérgező anyag, ami például a titán-dioxidról nem mondható el. A kalcium-karbonáthoz nagy reményeket fűztek a szakemberek az ózonnal kapcsolatban is: korábbi számítások arra utaltak, a savas anyagokkal, halogénekkel, kénnel, nitrogénnel reagálva kisuvickolja a légkörből az ózont csökkentő elemeket. De a Harvard kutatói által decemberben publikált tanulmányban bizonyítják: ez elhamarkodott következtetés volt, a kevésbé friss kalcium-karbonát por meglehetősen passzívan viselkedik a légkörben.


A kép a SPICE kísérletet ábrázolja, melyet az Egyesült Királyság kormánya támogatott. A projekt helyszíni tesztje végül nem indult el, 2012-ben elvetették az ötletet, a laborban folytak tovább a vizsgálatok

A kísérlet azonban még ilyen kis mértékű és ártalmatlan aeroszol használatával is a határokat feszegeti.

A Biológiai Sokféleség Egyezménye, mely 1992-ben Rio de Janeiróban született meg, célul tűzte ki a biodiverzitás megőrzését. Ennek érdekében a Részes Felek Konferenciája (az egyezmény döntéshozó szerve) a klímaintervenciós geomérnökségi tervekkel kapcsolatban is hozott néhány szabályt, például, hogy nem lehet alkalmazni olyan klímával kapcsolatos, biodiverzitásra ható geomérnökségi akciókat, melyet nem támaszt alá megfelelő tudományos alap, amely indokolja a projekt kivitelezését.

“Kivéve a kisebb kutatói munkákat, melyet kontrollált körülmények között, az Egyezmény 3. cikkelyével egyetértésben folytatnak le.”

Valamint előtte alaposan felmérték a környezetre való potenciális hatását. Ez utóbbi az érzékeny pont minden szoláris geomérnökségi elképzelés esetében, hiszen nem lehet előre tudni, negatív vagy pozitív környezeti hatással járnak e, pontosan milyen kémiai reakciók alakulnak ki az aeroszolok légkörbe engedése után és ezek hogyan befolyásolják az adott helyen élőket. A mostani kísérlet éppen erre adhat választ, a biológiai sokféleséget pedig a SCoPEx kutatói szerint nem veszélyezteti, mivel semmilyen hatással nem lesz sem a lakosokra (a kirunai kilövőállomás ritkán lakott területen van, még repülőjáratok sem nagyon járnak arra), sem a környezetre.

(Fotó: Wikimédia Commons, Pixabay)

További cikkek a témában:

Minden óvintézkedés ellenére nőtt a troposzféra ózonmennyisége az elmúlt 20 évben Egy amerikai-francia kutatócsoport húsz év adatait elemezte a troposzféra, vagyis a légkör alsó tizenkét-tizenöt kilométeres rétegének ózontartalmáról. A troposzféra ózonja nem azonos a sztratoszféráéval, előbbi ugyanis környezetkárosító hatású.
Hatmillió négyzetkilométernyi terület felett változtatná meg Kína az időjárást Az időjárás megváltoztatására képes rendszer 2025-re el is fog készülni. Ez nem csak mezőgazdasági szempontból fontos, de egy Indiával kirobbanó konfliktus esetén is előnyökhöz juttathatja Kínát.
Egyre több helyen tűnik fel az agyevő amőba a klímaváltozás miatt Az amerikai járványügyi központ (CDC) egy negyven évet átfogó kutatásban vizsgálta a Naegleria Fowleri, avagy közkeletű nevén az "agyevő amőba" előfordulását az Egyesült Államokban, és érdekes megállapításokra jutottak.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.