A trükk persze nem alkímia, hanem magfizika: az ólom atommagjában hárommal több proton van, mint az aranyéban. Az ALICE-kísérletben ólommagokat gyorsítanak és ütköztetnek, hogy a Nagy Bumm utáni forró káoszt utánozzák. Ha a magok nem találják egymást telibe, csak „elsuhannak” egymás mellett, köztük elképesztően erős, gyorsan változó elektromos tér jön létre – nagyjából egymilliószor erősebb, mint a légköri villámoké –, és ez néha pont három protont tép ki. Ettől az ólom arannyá válik.

A zérófok-kaloriméterek a kiszakított protonokat számolják, az aranyat így csak közvetve jelzik.

A mérleg: összesen kb. 29 pikogramm arany, miközben a számítások szerint másodpercenként úgy 89 000 aranymag is létrejön, sőt tallium és higany is. Csakhogy az „átalakult” magok letérnek a pályáról, és mikroszekundumok alatt a cső falába csapódnak, gyengítve a nyalábot.

Az alkímia itt tehát inkább bosszantó mellékhatás.

(Forrás: The Independent, kép: Pixabay)