A Danuri nevű dél-koreai űrszondát tavaly augusztus elején lőtték fel egy SpaceX Falcon 9 rakéta segítségével, december 27-én érte el tervezett pályáját, végül idén február 4-én kezdte meg munkáját a Hold körül.

Az szondán többek között a NASA ShadowCam nevű műszere található, amelyet arra terveztek, hogy a Hold olyan krátereibe is be tudjon tekinteni, amelyek alját nem éri közvetlen napfény. Erre azért van szükség, mert a Hold a Földtől eltérően csak enyhe tengelyirányú dőléssel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a bolygó egyes területei soha nem kapnak közvetlen napfényt. A ShadowCam nagy érzékenységének köszönhetően képes érzékelni a felszíni képződményekről halványan visszaverődő fényt is, így páratlan minőségű képeket készít az örökké sötét területekről.

Ilyen például az a Hold túlsó (vagy sötét) oldalán lévő kráter is, amiről áprilisban tették közzé a szonda által készített képeket. A 185 kilométer széles Ciolkovszkij-krátert, amelyet a rakétaegyenletet először megfogalmazó Konstantin Ciolkovsky tudósról neveztek el, a belőle kimagasló 3200 méter magas hegy teszi egyedülállóvá:

Az alábbi képen a Vallis Schrödinger, vagyis "Schrödinger-völgy" látszik, ami egy hosszú, csaknem teljesen egyenes völgy, és a hatalmas, 312 kilométer átmérőjű Schrödinger-kráterhez vezet. Ebből a kutatók arra következtetnek, hogy a völgy is a krátert létrehozó becsapódás során keletkezhetett.

A következő, polarizációs kép a Wichmann Hold-kráterről készült, amely nevét Moritz L. G. Wichmann német csillagászról kapta, és az Oceanus Procellarum nevű bazaltsíkság déli felén lévő alacsony fennsíkon található.

A Danuri elsődleges küldetése hivatalosan egy évre szól, ezalatt számos képet és mérést készít majd a Hold felszínéről. A szonda által szolgáltatott adatok nagy segítséget jelentenek majd azon küldetések számára, amelyek során a Holdon landoló robotegységek közelebbről is megvizsgálják a felszínt, illetve talajmintákat vesznek majd a kráterekből is.

A tervek szerint ilyen lesz a NASA VIPER nevű holdroverje. Ez egy mobil robot, amely a Hold déli sarkát fogja kutatni, hogy közeli képet kapjon az ott lévő jég elhelyezkedéséről és koncentrációjáról, ami azért is fontos, mert ez alapján látható lesz, hogy az ott lévő vizet a későbbi, emberes Hold- és Marsküldetések során is fel tudják-e majd használni. A VIPER-t a tervek szerint 2024 végén jutattják a Hold felszínére a NASA CLPS elnevezésű programja keretében, amely az amerikai űrügynökség arra irányuló kezdeményezése, hogy partneri viszonyt alakítson ki a Hold felszínére a jövőben rakományokat szállító kereskedelmi szolgáltatókkal, ezzel megosztva a szükséges erőforrásokat, és költséghatékonnyá téve az űrmissziókat.

(Borítókép: KARI)