A Végítélet Óráját 1945-ben Albert Einstein és a Chicagói Egyetem azon tudósai alapították, akik segítettek az első atomfegyverek kifejlesztésében a Manhattan Projekt keretében. A Bulletin of the Atomic Scientists (atomtudósok tanácsa) két évvel később megalkotta a Végítélet Óráját (Doomsday Clock), amelyben az apokalipszist az éjfélhez hasonlították, ezzel is hangsúlyozva az emberi technológiai eszközök által jelentett fenyegetést. A Végítélet Óráját minden évben a Bulletin Tudományos és Biztonsági Tanácsa állítja be, konzultálva a Támogatói Testülettel, amelyben 10 Nobel-díjas is található.

Idén a mai napon, tehát január 24-én a nyilvánosság előtt állították át az órát, és eszerint ilyen közel még sosem jártunk az éjfélhez – ahogy arról a hivatalos sajtóközlemény is beszámol: 90 másodperc választ el minket az apokalipszistől, és erről elsősorban kizárólag az Ukrajnában dúló háború tehet.

Mint a döntést indokolják: Az ukrajnai háború immár a második évébe lépett, és mindkét fél meg van győződve arról, hogy a győzelem elérhető a számára. A tét a háborúban igen nagy: nem csak Ukrajna szuverenitása, de tágabb értelemben azok az európai biztonsági megállapodások, amelyek nagyrészt a második világháború vége óta fennállnak. Oroszország támadása ezenkívül az eddigi nemzetközi magatartásformákat is aláásta a tudósok szerint. A legrosszabb azonban mégis Oroszország alig burkolt fenyegetései a nukleáris fegyverek bevetéséről, valamint hogy Ororszország miatt a háború elért a Csernobili és Zaporizzsja atomreaktorokig. A tudósok szerint továbbra is nagy a valószínűsége, hogy a konfliktus kikerülhet bárki ellenőrzése alól.

Ráadásul a háború a nukleáris lefegyverzési folyamatokat is fenyegeti, ami konkrétan azt jelenti, hogy veszélybe került az utolsó megmaradt ilyen jellegű szerződés az USA és Oroszország közt, tehát az Új START, amely 2026 februárjában jár le, hacsak a felek addig meg nem tudnak egyezni a szerződés folytatásáról. Amennyiben az Új START nem folytatódik, az valósággal katasztrófát jelent: megszűnnének a kölcsönös ellenőrzések, elmélyedne a bizalmatlanság, fokozódna a nukleáris fegyverkezési verseny, és növekedne a nukleáris konfliktus kialakulásának az esélye.

A háború ráadásul egy sor egyéb területre is kihat, így például a klímaváltozást is érinti. Mint azt a közlemény írja:

„Az orosz olajtól és gáztól függő országok igyekeztek diverzifikálni beszerzéseiket és beszállítóikat, ami a földgázba történő befektetések kibővítéséhez vezetett éppen akkor, amikor az ilyen beruházásoknak vissza kellett volna esniük.”

További veszélyt jelent a világbékére a háborús dezinformáció is. A tudósok kitérnek arra is, hogy a Nyugat (az USA és a NATO) feladata a konfliktus eszkalálódásának az elkerülése. Mint fogalmaznak:

„Az Egyesült Államoknak nyitva kell tartania a kaput a Moszkvával való elvi együttműködés előtt, amely csökkenti a háború által előidézett nukleáris kockázat veszélyes növekedését. A kockázatcsökkentés egyik eleme lehet a tartós, magas szintű amerikai katonai-katonai kapcsolatok fenntartása Oroszországgal a tévedések csökkentése érdekében.”

(Kép: Bulletin of the Atomic Scientists)