Majdnem űrmisszió

A NASA ambiciózus új küldetésen dolgozik, melynek eredményeként egy hightech 2,5 méteres távcsövet juttatnak majd a sztratposzférába egy léggömb segítségével. Az ASTHROS névre keresztelt küldetés (Astrophysics Stratospheric Telescope for High Spectral Resolution Observations at Submillimeter-wavelength, vagyis asztrofizikai sztratoszférikus teleszkóp a nagy spektrumfelbontású megfigyelésekhez szubmilliméteres hullámhosszon) a távoli infravörös fényt, vagy az emberi szem számára láthatónál sokkal hosszabb hullámhosszúságú fényt fogja megfigyelni.

Teljesen felfújt állapotban ez a ballon 150 méter szélességű vagyis körülbelül egy futballstadion méretű, és 40 kilométer magasságba emelkedhet, ami körülbelül négyszer magasabb pályát jelent, mint ahol a kereskedelmi légitársaságok flottái repülnek.

Ez még mindig az űrhatár alatt van, de már elég magasan ahhoz, hogy láthatóvá váljanak a fény azon hullámhosszai, melyeket a Föld légköre blokkol, tette közzé NASA.

Műszerezettség

A ballon belsejében lesz egy másik eszköz is, az újonnan kialakult csillagok körüli gázmozgás és sebesség mérésére. A ballon alatti gondola hordozza majd ezt a műszert, és a könnyűsúlyú távcsövet, ami egy 2,5 méteres antennából, valamint tükrökből, lencsékből és detektorok sorozatából áll, melyeket úgy terveztek és optimalizáltak, hogy a távoli infravörös fényt rögzítsék.

Mivel a távoli infravörös fényt érzékelő készülékeket nagyon alacsony hőmérsékleten kell tartani, a  távcső egy kriohűtőt is tartalmaz majd, ami -268,5 Celsius fok közelébe hűti majd a szupravezető detektorokat, kevéssel az abszolút nulla fölött.

Csillagbölcsők

A küldetés négy fő célt tanulmányozhat majd, köztük két csillagképző régiót a Tejút galaxisban. Ezenkívül kétféle nitrogénion jelenléte után is kutathat, melyek felfedhetik azokat a helyeket, ahol a hatalmas csillagokból származó szél és a szupernóva robbanások átalakították a gázfelhőket ezen csillagképző régiókban.

Az ilyen nagy energiájú kitörések, amelyeket csillag-visszacsatolásnak nevezett folyamat hoz létre, megakadályozhatják vagy felgyorsíthatják a csillagképződést. A NASA csapatának célja, hogy 

“minél többet tudjanak meg ennek a folyamatnak a működéséről, betekintést nyerve a csillag-visszacsatolás működésébe, új információt keresve a galaxis-evolúció számítógépes szimulációinak finomításához”.

Az ASTHROS nagy magasságú ballon-misszió indítását 2023 decemberében tervezik az Antarktiszról, ahol az a jeges déli kontinens feletti légáramokon sodródik majd, és az út mentén több történelmi elsőséget is igyekszik majd begyűjteni.

Hazatérés

A léggömb körülbelül 21–28 nap alatt várhatóan két vagy három hurkot is leírhat a déli pólus körül, az uralkodó sztratoszférikus szelek által hajtva. A küldetés befejezése után az üzemeltetők utasítására szétválik a ballon és a gondola, mely utóbbi ejtőernyőn ereszkedhet vissza a földre. A távcső ezután helyreállítható és felújítható, hogy újra repülhessen.

A léggömb-missziók megtervezéshez és az indításhoz szükséges idő rövid vagyis, a léggömbök kiküszöbölhetik a modern technológia szülte problémákat, például műszaki vagy működési hibákat, amelyek befolyásolhatják a kutatás eredményeit.

(Képek: NASA)