Sokszor már évek, sőt évtizedek óta véget ért egy-egy fegyveres konfliktus, a régmúlt összecsapások során elhelyezett taposóaknák azonban még generációkkal később is szedik áldozataikat. A Landmine Monitor tavalyi összesítése alapján csak 2020-ban több mint 7000 embert csonkolt, vagy ölt meg földben maradt taposóakna, ráadásul az esetek felében gyermekek estek áldozatul, ráadásul jelenleg a világon legalább 60 országot érint a probléma. A Minesweepers nemzetközi szervezet adatai alapján körülbelül jelenleg is 110 millió taposóakna szunnyad jelenleg is a földön, és még körülbelül ugyanennyi várja különböző raktárakban, hogy bevessék, vagy jobb esetben leszereljék. A szervezet szerint ráadásul a jelenlegi ütemben nagyjából 1100 évig tartana teljesen aknamentesíteni a bolygót – feltéve, hogy nem helyeznek el többet belőlük. Az elképesztő számokhoz még hozzá tartozik, hogy átlagosan minden 5000-ik eltávolított akna után elveszíti életét egy aknamentesítő, és két másik megsebesül. Az ETH Zürich egyetem kutatói most erre találtak megoldást egy aknamentesítő drón formájában.

Az ETH Zürich egyetem munkatársai az Urs Endress alapítvány Project FindMine kezdeményezésének égisze alatt fejlesztik azt a különleges drón-t (pontosabban egy DJI-drónra szerelhető rendszert), melynek segítségével a levegőből is észlelhetővé válnak a föld alá beásott taposóaknák. A drón teljesen önműködő, a felszállást követően nagyobb magasságon közelíti meg az átfésülendő területet, majd a cél fölé érve leereszkedik a talaj fölé, és a kutatók által rászerelt radar és LiDAR segítségével pásztázza az átvizsgálandó területet, majd később egy háromdimenziós modellt alkot a mérései alapján. A drón körülbelül 6 perc alatt végez egy 50 négyzetméteres területtel, és átlagosan 1 méternyi területet fésült át egy másodperc alatt.

A kutatók tesztelés gyanánt befőttesüvegek fémből készült fedőit rejtették a föld alá, körülbelül 2-5 cm mélyre, illetve egyet 19 cm mélyre. A drón hibátlanul érzékelte az összes tárgyat, még a mélyebbre helyezettet is, bár ez utóbbit valamivel halványabban. A kutatók szerint az eredmény bizonyítja, hogy az eszköz tökéletesen alkalmas lenne aknakeresésre is. Az ETH Zürich munkatársainak a drón repülésének irányításához használt szoftverei mind nyílt forráskódúak, azaz bárki szabadon letöltheti, átírhatja és felhasználhatja azokat, a saját drón-projektjéhez.

(Fotó: ETH Zürich)

A világban elszórt sok millió taposóakna hatástalanítását különös módszerekkel végezhetik a jövőben A világ számos pontján egy egyszerű séta vagy biciklizés is fatális véget érhet a civilek számára a taposóaknák miatt. Bár az eszközök betiltásáról szóló Ottawai Egyezményt számos ország aláírta, de 2013 óta mégis másfélszeresére nőtt az aknákra lépők száma.