Szerbiai barlangokban talált leletek bizonyítják, hogy 25 és 19 ezer évvel ezelőtt, amikor a kontinens északi részét vastag jégpáncél borította, ez a régió valóságos menedékhelyként funkcionált.

A Human Occupation of the Central Balkans During the Last Glacial Maximum: Evidence from Serbia című tanulmány szerint a környék barlangjai stabil védelmet és bőséges erőforrásokat kínáltak a vadászó-gyűjtögető közösségeknek.

A kutatócsoport, Dušan Mihailović és Steven Kuhn vezetésével, több szerbiai helyszínt, köztük a Pešterija-barlangot és a Shalitrena-barlangot vizsgálva döbbent rá, hogy az itteni népesség nemcsak vegetált, hanem aktívan használta a tájat. Míg Európa más részein a szélsőséges hideg miatt elnéptelenedtek a vidékek, itt a barlangok mélyén folyamatos emberi jelenlét nyomaira bukkantak. A leletek között rengeteg pattintott kőeszközt és állati csontmaradványokat találtak, ami arra utal, hogy az akkori emberek profi módon alkalmazkodtak a környezethez. A jégkorszak közepén a szerbiai karsztvidék afféle ökológiai szigetként működött, ahol a domborzati viszonyok megóvták az élőlényeket a legdurvább szelektől.

Az ásatások során előkerült bizonyítékok azt mutatják, hogy a Balkánnak ez a része fontos folyosó volt a vándorló népcsoportok számára, akik menedékre bukkantak itt a kontinenst beborító nagy fagy elől. És nem csupán rövid ideig tartózkodtak itt, hanem teljes közösségi életet éltek, amit a radiokarbonos kormeghatározás is megerősített. Ez a felfedezés azért is izgalmas, mert rávilágít arra, hogy az emberi találékonyság már évezredekkel ezelőtt is képes volt legyőzni a legzordabb klímaváltozást is – a szerbiai barlangok így nemcsak egyszerű természeti képződmények voltak, hanem a túlélés kulcsfontosságú bázisai az emberi civilizáció egyik legsötétebb és leghidegebb korszakában.

Ezek is érdekelhetnek:

Öt történelmi tévhit, amit sokan a mai napig elhisznek Történelmünk tele van izgalmasabbnál izgalmasabb eseményekkel, sztorikkal, feljegyzésekkel, de ugyebár nem minden arany, ami fénylik.

Erre az öt, nyugtalanító fizikai paradoxonra máig nincs magyarázat Öt meglepő gondolatkísérlet, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a világ működését.

160 éves csillagászati rejtélyt fejtettek meg Ezzel a felfedezéssel nemcsak egy évszázados rejtély oldódott meg, hanem egy teljesen új típusú kettőscsillag-rendszert is sikerült azonosítani, amelyről eddig csak elméleteink voltak.

(Forrás: MDPI, Popular Mechanics)