A University of Arizona (Arizonai Egyetem) kutatói a Mars körül keringő HiRise (High Resolution Imaging Experiment, magyarul Nagy Felbontású Képalkotó Kísérlet) kamerájával készítették azokat a fotókat, amelyeken a meglepően szabályos, majdnem tökéletesen szimmetrikus homokhalmok láthatóak.

A mintegy 65 kilogramm tömegű, Vörös Bolygó felett lévő HiRise ugyanolyan hullámhosszon "lát", mint az emberi szem, de teleszkópos lencséje segítségével páratlan minőségben készít képeket. Részletességére jellemző, hogy a legkisebb kivehető tárgyak a HiRise fotóin körülbelül egy méter átmérőjűek. Ez azt jelenti, hogy a távcső képén, amely a Mars felszínéből egyszerre mintegy hat kilométeres átmérőjű kört képes befogni akár egy konyhaasztalt is tisztán ki tudnánk venni. Emellett a HiRise infravörös felvételek készítésére is képes, ami a kutatók számára a vörös bolygó felszínén lévő kristályokkal és ásványi anyagokkal kapcsolatban szolgál hasznos információkkal.

A Mars Reconnaissance Orbiter-en, a NASA Mars körül keringő űrjárművén lévő kamera által, körülbelül 300 kilométeres magasságból rögzített képek arról árulkodnak, hogy a bolygón a homokot a dél felé fújó szél rendezte ennyire szabályos alakzatokba. Erre a kutatók abból jöttek rá, hogy a köralakú dűnék meredekebb oldala dél felé helyezkedik el.

A 2022. novemberi fotósorozatban lévő képek egyébként azzal a céllal készültek, hogy a kutatók megfigyeljék a marsi jég olvadásának folyamatát, miközben a vörös bolygón közeleg a téli évszak vége. A fotók minden egyes pixele (képpontja) a valóságban 25 centiméternek felel meg, ebből lehet következtetni a képeken szereplő homokdűnék méretére is, amelyek - mint az a képsorozatnak köszönhetően kiderült - egy marsi év alatt (mintegy 687 földi nap alatt) körülbelül egy métert haladnak a bolygó egyenlítőjétől a sarkok felé.

A kamera eddig is rengeteg képet készített a különféle Marson található homokhalmokról, ezzel sokat elárulva a bolygó időjárási körülményeiről. Amikor például 2010-ben a Mars északi alföldjén található Lyot-krátert vizsgálta, a HiRise dűnemezőket figyelt meg, amelyek alapján látható volt, hogy a homokbuckák hogyan vezetik át a helyi szeleket a 236 kilométer széles kráter területén.

A HiRise jelenleg gleccserszerű képződményeket figyel meg a Marson, mégpedig olyan módon, hogy a felszínükön átütő repedéseket vizsgálja. A kamera által készített fotósorozatok segíthetnek a tudósoknak meghatározni, hogy a Mars lejtőinek tövében található lassan áramló anyagokban milyen törési mechanika fordul elő. Feltételezések szerint ezek a lerakódások egykor jégben gazdagok voltak, de ennek a jégnek a forrása egyelőre rejtély a NASA szerint.

(Képek: NASA/JPL-Caltech/UArizona)