Nehéz meghatározni, hogy a dohányzás története milyen régre vezethető vissza: egyes leírások szerint az amerikai kontinensen már időszámításunk előtt 6000 évvel is ismerték és használták a dohány növényt, sőt, egyes helyeken termesztették is fogyasztási céllal, míg más források valamivel későbbre teszik a dohányzás szokásának megjelenését - annyi bizonyos azonban, hogy a dohány valamilyen formában való fogyasztása már nagyon régóta részét képezi az emberi kultúrának. Míg eleinte gyakran rituális keretek között használták a Nicotiana nemzetségbe tartozó növények szárított leveleit, addig az Európába való megérkezése után már az egyéni élvezet került előtérbe, és időnként még egyes egészségügyi bajokra, mint például fogfájásra vagy akár, ironikus módon, rák ellen is felírták az orvosok a betegeknek. Az azonban már az 1600-as években sem kerülte el a figyelmet, hogy a dohány füstölése “megégeti a tüdőt”, és egyes országokban különböző okokból - akár kereskedelmi megfontolásokból, akár a tűzvészek kialakulásának veszélye miatt - be is tiltották a cigarettázást.

A dohányzás divatja később hatalmas méretűre nőtt, amit tovább tüzelt Hollywood, ahol a ‘30-as, ’40-es években legalább háromból kettő filmsztár dohányzott a vásznon. A cigarettázás élményét beárnyékoló egészségügyi kockázatok azonban egyre nyilvánvalóbba váltak, és a gyártócégek elkezdték keresni a megoldásokat a veszélyek csökkentésére és egészségüket féltő dohányosok megtartására: így született meg többek között a filteres cigaretta is. Mára a dohányzással kapcsolatos látkép jelentősen átalakult, és a hangsúlyt mindenhol a dohányzás füstmentessé tételére, illetve akár dohány teljes kiiktatására helyezték át - aminek eredményeként elérhetővé váltak olyan alternatívák is, mint a dohánymentes hevítőrudak vagy a nikotinpárnák -, hogy a nikotinra vágyó fogyasztók az égéstermékek nélkül tudjanak hozzájutni a vegyülethez. A hagyományos cigaretták lassan, de a múlt emlékeivé válhatnak, a világ egyik legnagyobb dohányipari szereplője, a BAT például 2035-re túlnyomórészt füstmentessé igyekszik válni.

A cégek elképzelése szerint a füst nélküli alternatívák képezhetik a hidat a hagyományos dohánytermékek és a teljes leszokás között,

azaz ezek a termékek segíthetnek abban, hogy azok számára, akiknél a radikálisabbnak tűnő módszer (vagyis a leszokás) valamiért nem működik, rendelkezésre álljon egy harmadik út az egészségesebb életmód felé. A füst nélküli eszközök között talán az elektronikus cigaretta (vape) az, ami eddig a legnagyobb népszerűségre tett szert világszerte, részben azért, mert már régóta létezik - az első modern verziót Hon Link fejlesztette ki 2003-ban -, részben azért, mert az elektronikus cigi a hagyományos cigaretta elszívásához nagyon hasonló élményt nyújt.

Az e-cigi első változatai még külsőben is a dohánnyal töltött cigiket idézték, és a használatuk során olyan párafelhő keletkezik, ami a tradicionális cigik füstjét szimulálja, emellett nikotint tartalmaznak - viszont teljesen más elven működnek, mint a cigaretták. Az elektronikus cigaretta értelemszerűen egy elektronikus, akkumulátorral működő eszköz, amiben a folyadékot a berendezés felhevíti, elporlasztja és gőzt alakít ki belőle, amit a fogyasztó belélegez. A folyadékban propilén-glikol és növényi glicerin található, ez felelős a pára képződéséért, valamint az összetevői között szerepelnek a különféle ízesítők, és persze a nikotin is. Az e-cigi előnye, hogy a használata során nem keletkeznek olyan káros anyagok, mint a dohány és a cigipapír égése alatt, hátránya lehet viszont, hogy egy bele való folyadékkapszula sokkal több nikotint tartalmazhat, mint ami egy-egy szál cigaretta elszívása során a szervezetbe jut, ezért nagyon kell figyelni a mértéktartásra a fogyasztása közben. Az e-cigikben található podok nikotintartalma változó, de egy átlagos, 40 mg nikotint tartalmazó pod összességében nagyjából egy csomag hagyományos cigaretta elfüstölésével ér fel a nikotinbevitel tekintetében a tanulmányok szerint.

Az e-cigivel kapcsolatos legnagyobb félelem, hogy a kifejezetten a vapinggel összefüggésbe hozott súlyos tüdősérülések (összefoglaló néven EVALI, E-cigarette or Vaping Use-Associated Lung Injury) kiinduló forrása lehet, és ezáltal ez az egyébként kevésbé károsként beállított alternatíva valójában komoly betegségeket idézhet elő. A CDC (az Egyesült Államok járványügyi hivatala) 2019-ben kezdte meg a nyomozást a titokzatos kórházi esetek kivizsgálásának ügyében, ekkoriban ugyanis jelentősen megnőtt azon páciensek száma az amerikai kórházakban, akik nehézlégzéssel, köhögéssel és mellkasi fájdalmakkal kerültek be, és mindannyian e-cigi fogyasztók voltak. A vizsgálatok során kiderült, hogy az EVALI tünetei valóban köthetőek az e-cigaretta fogyasztásához, de csak abban az esetben, ha a folyadék tartalmazott THC-t is. A THC (tetrahidrokannabinol) egy pszichoaktív vegyület, ami a kannabiszban is megtalálható, és a THC tartalmú e-cigarettákban gyakran E-vitamin-acetátot adnak hozzá a sűrítés miatt. Ez utóbbi vegyület az, amit végül bűnösnek találtak a szakértők az EVALI kialakulásában, mivel az E-vitamin-acetát belélegezve mérgező hatású, és hosszú ideig a tüdőben marad, jelentősen károsítva azt.

Az e-cigit tehát részben felmentették a vádak alól az EVALI kapcsán, de így is maradtak bőven kérdések a fogyasztásának pozitív és negatív oldalával kapcsolatban. Azt talán mondani sem kell, hogy a benne lévő nikotin függőséget okoz - ez az egyik ellenérv a használata ellen, másrészt az e-cigaretta folyadék egyes esetekben olyan részecskéket tartalmazhat, illetve tartalmazott régen, amelyek potenciálisan sértik a szöveteket, és gyulladást idézhetnek elő a tüdőben.

Az úgynevezett popcorn tüdő és a vape kapcsolata azonban egy, az EVALI esethez hasonló történet, amit azóta már a szakértői vizsgálatok eredményei segítettek tisztázni.

A popcorn tüdő (bronchiolitis obliterans) egy viszonylag ritka tüdőbetegség, ami furcsa nevét 2000-es évek elején kapta, miután egy Missouriban lévő, mikrós pattogatott kukoricát készítő és csomagoló gyár több dolgozója is kórházba került súlyos tüdőproblémákkal, és kiderült, hogy a tüneteiket a gyárban használt diacetil okozta. A diacetilt más területeken is alkalmazzák ízesítésre - akkor, amikor a betegség híre terjedni kezdett, még az e-cigik jelentős részében is megtalálható volt, így természetesen sokak meggyőződésévé vált, hogy a vape eszközök előidézik a popcorn tüdőt. Az Egyesült Királyság rákkutató szervezete szerint azonban valójában egyetlen bizonyított esetet sem találtak, ahol egyértelműen az e-cigaretta fogyasztása vezetett volna a popcorn tüdő kialakulásához, az Egyesült Királyság és az Európai Unió pedig 2016-ban be is tiltotta a diacetil használatát az eszközökben, ezért a hivatalosan forgalomban lévő e-cigik már nem tartalmazzák ezt az összetevőt, legalábbis a kontinensen és a szigetországban. Ezért fontos, hogy illegális forrásból, például online ne vásároljunk terméket, mivel azok nem esnek át a szükséges ellenőrzéseken, és veszélyes anyagokat tartalmazhatnak.

Az Európai Bizottság 2021-es jelentésében emellett arról számoltak be, hogy a vizsgálatok alapján az e-cigaretta fogyasztók körében a légzőszervi irritációk közepes mértékű kockázatot hordoznak a poliolok, aldehidek és a nikotin felhalmozódása miatt, a hosszú távú rákkeltő hatás, illetve ennek kockázata pedig inkább gyengének mondható, vagyis az e-cigi alapvetően közel sem olyan káros, mint például a hagyományos cigaretták. De még mindig hátra van a nagy kérdés: vajon válhat-e a vaping “hasznos” tevékenységgé, és segíthet-e a leszokásban?

A Londonban megtartott E-Cigarette Summiton többek között erre a kérdésre is keresték a választ a résztvevő szakértők és kutatók, akik a világ minden részéről érkeztek az e-cigaretta hatásaival és szabályozásával kapcsolatos fejlemények megvitatásának céljából. A konferencián a Smoking Toolkit Study felmérés eredményeit Jamie Brown, a University College London professzora ismertette: a vizsgálat szerint az Egyesült Királyságban az elmúlt években növekvő tendenciát mutatott azok száma, akik nem napi szinten, hanem ritkábban gyújtanak rá, viszont naponta használnak e-cigarettát, ezzel együtt pedig szintén nőtt azoknak a száma, akik úgy gondolják, hogy az e-cigi legalább annyira, vagy még jobban árt az egészségnek, mint a hagyományos dohánytermékek.

Ennek az általános vélekedésnek a terjedése ahhoz vezethet, hogy az emberek inkább nem próbálnak a vaping segítségével leszokni a hagyományos cigarettáról, mivel szerintük így csak elcserélnék egy újabb függőségre a régit.

Ahogy azt Nicola Lindson, az Oxfordi Egyetem kutatója elmondta: az úgynevezett NICE (National Institute for Health and Care Excellence) útmutató szerint érdemes lenne akkor motiválni az embereket az e-cigiről való leszokásra, miután már áttértek a dohányzásról az elektromos verzióra, de ez nehéz feladatot jelent, ha a köztesnek szánt lépésre nem szánják el magukat a fogyasztók. Márpedig a füstmentes termékek a kutatások szerint megkönnyíthetik a leszokást, amennyiben más módszerek (például a puszta akaraterő) csődöt mondanak.

Sharon Cox, a UCL munkatársa érdekes kísérlettel bizonyította, hogy a dohányzásról való leszokást valóban sok ember fontolgatja, és az e-cigi számukra egy lehetséges alternatívát nyújthat a kezdeti idők “átvészelésére”. A kutató, kollégával együttműködésben az Egyesült Királyság hajléktalanjai között végzett felmérést, amiből kiderült, hogy a fedél nélkül élők 76%-a dohányzott, és közülük 50% szeretett volna leszokni. A kísérlet során a résztvevők egy részének e-cigarettát adtak a leszokásban való segítséghez, másoknak csak egy tanácsokat tartalmazó nyomtatványt. A vizsgálat 24 hetének végére azok körében, akik áttértek az e-cigire, kétszer olyan magas volt a hagyományos dohányzásról való leszokást tartani tudók száma, mint a csak szóbeli/írásbeli segítséget kapó emberek között. A Bristol Egyetem kutatójának, Alexandria Andrayasnak véleménye szerint a teljes leszokásban vagy legalább az e-cigarettára való áttérésben az is nagy szerepet játszik, milyen viselkedési mintákat látnak a dohányzók (főként a fiatalok) maguk körül: az e-cigi használatát például nagyban motiválja, ha a barátok, ismerősök is ezt fogyasztják.

A kutatók összegzése szerint a legfontosabb cél egy füst nélküli jövő megteremtése, amely mentes a dohányzás okozta halálesetektől, és ezt a jövőt valóra lehet váltani. Mivel a dohányosok jelentős része a stressz kezelésére választja a cigizést, és sokan le akarnak szokni róla, ezért van remény rá, hogy a kellő segítséggel világszerte csökkenjen a dohányosok száma, csak meg kell találni a megfelelő módszert a leszokás körüli bizonytalanságok ellensúlyozására. Ez lehet a leszokás bizonyítottan hatásos módozatainak megismertetése az emberekkel, a próbálkozás bátorítása vagy akár az alternatív füst nélküli termékek beemelése is.

(Fotó: Noah Negishi/Unsplash, da-kuk/Getty Images, Pexels/lexphumirat/Pixabay)