A NOAA (Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal) magyarázata szerint az El Niño és a La Niña a trópusi Csendes-óceán térségében zajló természetes éghajlati jelenségek, az úgynevezett El Niño–Déli Oszcilláció (röviden ENSO) meleg és hideg fázisai. Ez a mintázat szabálytalanul, kettő-hét évente váltakozik, és előre jelezhető változásokat okoz az óceán hőmérsékletében, valamint megzavarja a trópusok szokásos szél- és csapadékrendszereit. A változások, amelyek a világ legnagyobb óceánjának szezonális éghajlatában bekövetkeznek, nem maradnak észrevétlenek a Csendes-óceántól távoli helyszíneken sem, mivel a láncreakciószerű események globális hatásokat idéznek elő.

Az El Niño, pontosabban az ENSO működését régóta ismerik és figyelik a szakértők, és a hivatalos mérések az 1950-es évek óta zajlanak: ettől kezdve 27 El Niñót tartanak számon, amiből csak nagyon kevés alakult különlegesen erős, úgynevezett szuper El Niñóvá. A szuper El Niño jellemzője, hogy ekkor az óceáni vizek felszíni hőmérséklete legalább 2 Celsius-fokkal megemelkedik a szokásoshoz képest, és ennek az intenzív változásnak a következményei is erőteljesebben érződnek szerte a világban. A Weather.com leírása szerint ilyen szuper El Niñóból mindössze ötöt tartanak számon az 1950-es évek óta, a legutóbbi 2015-2016-ban fordult elő.

Az El Niño megjelenését, illetve az ENSO változásait rendszerint jól lehet előre jelezni, de az előrejelzések a korai tavaszi szezonban még nem adnak pontos képet arról, hogy mi is fog történni a késői tavaszi és nyári időszakban az ECMWF (European Centre for Medium-Range Weather Forecasts, Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ) szerint.

“Az előrejelzések bizonytalansága ebben az évszakban gyakran nagyobb az úgynevezett tavaszi előrejelezhetőségi korlát miatt.

A trópusi Csendes-óceán éghajlati rendszerében március és május között bekövetkező változások természetüknél fogva kevésbé jelezhetők előre, mint az év más időszakaiban. Az együttes előrejelzések részben figyelembe veszik ezt a megnövekedett bizonytalanságot, de még így is nehézségekbe ütközhetnek az időszak pontos előrejelzésében.” - írja az ECMWF április 10-ei posztjában.

Az aktuális, és pontosabb képet adó elemzéseket a Meteorológiai Világszervezet (WMO) teszi közzé rendszeresen, a legközelebbi frissítésre május végén lehet számítani. A WMO április 24-ei hírei alapján a legutóbbi globális szezonális éghajlati jelentés egyértelmű változást jelez az egyenlítői Csendes-óceán térségében: a tengerfelszín hőmérséklete gyorsan emelkedik, ami arra utal, hogy az El Niño jelenség már 2026 májusa és júliusa között visszatérhet. Az előrejelzések szerint a következő három hónapos időszakban szinte mindenhol a világon az átlagosnál magasabb szárazföldi felszíni hőmérsékletek dominálnak majd, miközben a csapadékmintázatok régiónként eltérően alakulnak.

Az Albany Egyetem éghajlati szakértője, Paul Roundy május 5-ei X-posztjában arról írt, hogy az idei akár az 1870-es évek óta látott legerősebb El Niño jelenség lehet.

The shift in ECMWF Nino 3.4 solidly into record territory reflects the additional momentum injected into the ocean over the last month. The model isn't well simulating the subseasonal wind stress signals, but once these signals are integrated into the model ocean, amplitude… pic.twitter.com/qtk0m8SPcX

— Paul Roundy (@PaulRoundy1) May 5, 2026

Egy ilyen erős El Niño a világ eltérő pontjain más-más hatást idézhet elő: lesz, ahol sokkal kevesebb csapadékra lehet majd számítani, például Afrikában, Ausztráliában és Indiában, míg Dél-Amerika vagy Ázsia középső területe a szokottnál több csapadékot kaphat.

Globálisan azonban az átlagnál magasabb hőmérséklet jellemezheti az időjárást az elkövetkező időszakban.

Azt nehéz megjósolni, hogy Európában pontosan milyen hatásokat okoz majd a változás, mivel számos más faktor is közrejátszik az éghajlati minták alakulásában, ami biztos, hogy az áprilisi időszak nem volt egységes a kontinensen az időjárást, és hőmérsékletet tekintve: délnyugaton az átlagosnál melegebb, a keleti részeken inkább hűvösebb és csapadékosabb volt az idő. Összességében globálisan az idei április a valaha mért harmadik legmelegebb volt az elemzések szerint.

(Fotó: AlexAntropov/Pixabay)