A Toru-Aygyr nevű lelőhelyről van szó, a tó északnyugati csücskénél, egykori Selyemút-állomásnál.

Az Orosz Tudományos Akadémia kutatói négy sekélyebb zónát térképeztek fel, nagyjából 0,9–4,0 m mélységben.

Téglából rakott falak, bedőlt kőépületek, gerendák kerültek elő, sőt egy malomkő is, ami gabonaőrlésre szolgált – mindez egy pezsgő kereskedelmi központ mindennapjaira utal.

Egy romos épületről azt gyanítják, hogy valaha mecset, fürdő vagy iskola, azaz medresze lehetett. Más zónákban 13. századi muszlim temetőt, kerek és szögletes vályogépületeket, valamint olyan sírokat találtak, ahol a csontvázak az iszlám hagyományoknak megfelelően voltak eltemetve.

„Mindez megerősíti, hogy itt valóban egy ősi város állt” – mondta a kutatást finanszírozó Orosz Földrajzi Társaság képviselője.

A várost a feltételezések szerint egy 15. századi, pusztító földrengés nyelte el, a lakók viszont talán még időben elmenekültek. A leletek most laborban, korszerű kormeghatározással mesélnek tovább az „orosz Atlantiszról”.

(Kép: Kristina Guseynova, az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének laboratóriumi asszisztense, egy ősi korsó darabjával, forrás: Orosz Földrajzi Társaság)