Talán azért álmodunk, hogy ne vakuljunk meg reggelre

2023 / 12 / 14 / Felkai Ádám
Talán azért álmodunk, hogy ne vakuljunk meg reggelre
David Eagleman idegkutató szerint az álmok azt a célt szolgálhatják, hogy megvédjék az agy látókérgét attól, hogy alvás közben más érzékszervi funkciók átvegyék felette az irányítást. Érvelése szerint az agy adaptív természete, vagyis a neuroplaszticitás verseny helyzetet teremt az idegsejtek között a területért, és az álmok, különösen a REM-fázis során, a látókéreg védekező mechanizmusaként működnek ebben a harcban. Eagleman szerint tehát minél jelentősebb egy faj esetén a neuroplaszticitás, az agy annál több REM-fázist igényel. Mindez nagyon elegánsan hangzik, de egyes kutatók vitatják ezt a hipotézist, mivel szerintük túlságosan leegyszerűsíti az álmok összetett természetét.

Az emberi agy rendkívül alkalmazkodóképes, amit neuroplaszticitásnak neveznek, és lényegében azt jelenti, hogy az agy képes alkalmazkodni és változni az idő múlásával, ami különösen a neuronok közötti kapcsolatokban és az agy különböző területei közötti kapcsolatok átszerveződésében ölt testet. David Eagleman szerint ennek azonban akad egy komoly ára: beindul egy versengés az egyes érzékszervi területek között, amelyek idegi területeket nyernek vagy veszítenek. A helyzet egy úgynevezett “do-or-die” versengés – vagyis az inaktív érzékszervi területek idegsejthálózatokat kezdenek veszíteni a többiek javára – számol be róla a Scientific American.

Eagleman szerint mindez tényleges háborúként képzelhető el, pontosan úgy, mint a valós geopolitikai konfliktusok az egyes nemzetek közt – az érzékszervi területek ugyanis kiemelten kezelik és krónikusan megvédik a területeiket. Minderre példa az agy átszerveződése azokban az esetekben, amikor az egyének elveszítik a látást vagy a hallást, aminek hatására a megmaradt érzékszervekben növekszik az érzékenység. Ez utóbbi jelenség oka ugyanis éppen az, hogy más agyi régiók veszik át a hiányzó érzékszervek szerepét.

Eagleman érvelése szerint tehát hiába inaktív éppen egy érzékszerv – vagyis alvásközben a látószervünk – az agy vizuális kéregének meg kell védenie magát alvás közben, nehogy “ellopják” a területeit. A védekezés egyik eszköze pedig a Rapid Eye Movement (REM) fázis.

Mint ismert, ez a szakasz körülbelül 90 perccel az elalvás után kezdődik, és a fő izmok bénulásával jár, hogy megakadályozzák az álmok tényleges mozgásbeli leképezését. Ezzel egyidejűleg az agytörzsben lévő neuronok jeleznek a látókéregnek, hogy “indul az álom”. Eagleman szerint a REM-fázis épp akkor következik be, amikor a látókéregnek meg kell védenie a területét attól, hogy más szenzoros funkciók, például a hallás vagy az érintés befolyást szerezzenek felette.

A hipotézist Eagleman azon agyi tanulmányokkal próbálja alátámasztani, melyek alapján a legtöbb REM-hez kapcsolódó agyi tevékenység a látókéregben történik. Eszerint tehát amíg a látókéreg aktív marad, és az álmok során vizuális képeket generál, addig az egyéb szenzoros információk feldolgozásáért felelős közeli neuronok nem veszik át az irányítást.

Eagleman szerint a neuroplaszticitás és a REM-fázis iránti igény közötti összefüggés a fajok között állandónak tűnik. Szerinte az is látszik, hogy a jobban alkalmazkodó agyú fajok (például tehát az emberek), jelentős mennyiségű REM-fázist igényelnek a megfelelő fejlődéshez, különösen csecsemőkorban. Ennek oka, hogy hogy az életkor előrehaladtával az agy veszít a rugalmasságából, magyarán az említett “háború” is veszít az intenzitásából, ami a REM-fázis iránti igény csökkenését is maga után vonja. Mindez pedig összhangban áll az alvási minták megfigyelt változásaival a csecsemőkortól a felnőttkorig.

Az elmélet kétségtelen előnye, hogy egy elegáns, kompakt csomagot kínál magyarázatként az ősi kérdésre: miért álmodunk? Ez azonban még nem jelenti, hogy mindez igaz is. Több kutató szerint ugyanis mindez nagyon leegyszerűsíti az álmok bonyolult természetét, ráadásul kérdéses, hogy a REM-fázison túl mennyire alkalmazható egyáltalán.

Azt egyébként maga Eagleman is elismeri, hogy az elmélete együtt létezhet az álmok más magyarázataival – vagyis a REM-fázis a látókéreg védelmén túl többféle célt is szolgálhat. A kutató az álmodást a saját magyarázatának a szempontjából tehát a leginkább egy számítógépes képernyővédőhöz hasonlítja, amely megakadályozza, hogy a látókéreg éjszaka területet veszítsen.

(Kép: nmiranda)


Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Disztópia, újfajta szórakozás, a technológia térnyerése vagy egy eszköz, ami sok problémát meg tud oldani - a szexuális célokra szánt emberszerű gépeket nagyon eltérő szemszögekből lehet nézni, de egy biztos: a robotok készülnek és egyre emberibbé válnak. Legújabb sorozatunkban partnerünkkel, Magyarország legnagyobb felnőtt áruházával, a Vágyaim.hu csapatával együtt kutatjuk, merre tart az emberiség a szexualitás egyre digitálisabb ösvényein...
Percekkel az elhamvasztása előtt éledt fel egy 52 éves asszony
Percekkel az elhamvasztása előtt éledt fel egy 52 éves asszony
Látszólag csoda történt Indiában: az asszony testét már várta a halotti máglya, amikor kinyitotta a szemét.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.