Táncoló elektronok és a magnetit egzotikus kvantum-tulajdonságai

2020 / 06 / 15 / Justin Viktor
Táncoló elektronok és a magnetit egzotikus kvantum-tulajdonságai
Az anyag elképesztően változatos tulajdonságokat, fázisokat, átmeneteket képes produkálni a környezeti paraméterek - melyekből akad szép számmal - változásának függvényében. Talán még az is kijelenthető, hogy a számtalan különféle anyagból egyiket sem ismerjük még "igazán", hiszen ehhez rengeteg kísérletet kell elvégezni, és szinte garantáltak az izgalmas, nagy meglepetések. Most épp a magnetit, a legrégebben ismert mágnes van soron.

Régi anyag

A magnetit egy természetben is előforduló vasoxid-ásvány (Fe3O4), az emberiség által legrégebben felfedezett  mágneses anyag. Ez egy általános ásvány, erős mágneses tulajdonságokkal, széles körben használják a katalitikus folyamatokban.

Egy új kutatás során a tudósok most feltárták a magnetitban rejlőt egzotikus kvantumtulajdonságokat. A tanulmány alacsony energiájú hullámok létezésére derített fényt, melyek az elektromos kölcsönhatások kritikus szerepét jelzik a kristályráccsal.


A kutatók megerősítették, hogy léteznek olyan elektromos hullámok, amelyek mínusz 148,15 Celsius fokokos átmeneti hőmérsékleten megfagynak, és ha a hőmérsékletet csökkentjük, kollektív oszcilláló mozgással kezdenek el együtt “táncolni”.  Az ábrán egy vörös lézernyaláb indítja el az újonnan felfedezett elektronikus hullámok táncát a magnetitben. (Kép: Ambra Garlaschelli)

Összegyetemi erőfeszítés

A kutatás elsődleges célja az volt, hogy meghatározzák a gerjesztések szerepét a magnetit töltésrendelő átmenetében (charge-orbital order) és fejlett elméleti módszerekkel leírják azokat. A kísérletek több helyszínen folytak, az MIT-n, az AGH Tudományos és Technológiai Egyetemen, ahol a szintetizált magnetitmintákat készítették, a Lengyel Tudományos Akadémia Nukleáris Fizikai Intézetében valamint elméleti elemzéseket végeztek a Jagiellonian University-n és a Max Planck Intézetben, a Római Egyetemen, az Északkeleti Egyetemen, az Austini Texasi Egyetemen és az Ostravai Műszaki Egyetemen.

Przemyslaw Piekarz professzor, a Lengyel Tudományos Akadémia Nukleáris Fizikai Intézetéből elmondta:

“Évek óta végzünk kutatásokat a magnetitről, az “első alapelvek” számítási módszerével. Ezek a kutatások rámutattak, hogy az elektronok erős kölcsönhatása a rácsvibrációkkal (fononok) létfontosságú szerepet játszik a Verwey-átmenetben."

A kísérletek

A tudósok számos különböző hőmérsékleten számszerűsítették a magnetit optikai válaszát szélsőséges infravörös fényben. Ezután ultrarövid lézerimpulzussal (szivattyúnyalábbal) megvilágították a kristályt, és késleltetett szondaimpulzussal megbecsülték a távoli infravörös abszorpció változását.

 


Magnetit kristály (Kép: Wikipédia)

Nuh Gedik professzor, az MIT kutatócsoportjának vezetője elmondta:  "Ez egy nagy teljesítményű optikai technológia, amely lehetővé tette számunkra, hogy közelebbről vizsgáljuk meg a kvantumvilágot irányító ultragyors jelenségeket."

A becslések feltárták a trimeron sorrend alacsony energiájú gerjesztéseit, amelyek megfeleltek a rácsdeformációnak. A két koherens állapot energiája nullára csökken, amikor a Verwey-átmenet felé haladnak - ezzel demonstrálva alapvető viselkedésüket ezen átalakulás közelében.

Verwey átmenet

A Verwey átmenet egy alacsony hőmérsékletű fázisátalakulás az ásványi magnetitben mínusz 148 Celsius fok közelében, mely az ásvány mágneses, elektromos és termikus tulajdonságainak megváltozásával kapcsolatos. A Verwey átmeneti hőmérsékleten (TV) történő átmelegedéskor a magnetit kristályrács egy monoklinikus szerkezetű szigetelőből átváltozik a szobahőmérsékleten fennmaradó fém köbös fordított spinellszerkezetre. A jelenséget Evert Verwey holland vegyészről nevezték el, aki először az 1940-es években ismerte fel a szerkezeti átmenet és a magnetit fizikai tulajdonságainak megváltozása közötti kapcsolatot. Ez volt az első fém-szigetelő átmenet, amelyet felfedeztek.

A fejlett elméleti modellek lehetővé tették a tudósok számára, hogy az újonnan felfedezett gerjesztéseket a polaronok koherens alagútjaként írják le. Az alagútfolyamat energiagátját és az egyéb modellparamétereket a sűrűségfüggvény elmélet (DFT) alkalmazásával számították ki, a molekulák és kristályok kvantummechanikai leírása alapján.

Ezeknek a hullámoknak a Verwey-átmenetben való részvételét a Ginzburg-Landau modell alkalmazásával is megerősítették. Végül a számítások kizárták a megfigyelt jelenség egyéb lehetséges magyarázatait, ideértve a szokásos fononokat és az orbitális gerjesztéseket. Dr. Edoardo Baldini és Carina Belvin, a MIT, a kutatás eredményeit közzétevő tanulmány vezető szerzői elmondták: 

„Ezeknek a hullámoknak a felfedezése kulcsfontosságú az alacsony hőmérsékletű magnetit tulajdonságainak és a Verwey-átmenet mechanizmusának megértése szempontjából. Tágabb értelemben ezek az eredmények felfedik, hogy az ultragyors optikai módszerek és a legkorszerűbb számítások kombinációja lehetővé teszi a kvantumanyagok tanulmányozását, melyek töltéssel és töltésrendelő átmenettel (charge-orbital order) rendelkező egzotikus anyag-állapotokból állnak."

Az eredmények

A kapott eredmények néhány jelentős eredményt jeleznek.

  1. Először is, a magnetit trimeron sorrendje elemi gerjesztéssel rendelkezik, amelynek vitalitása hiányos, megtartva a sugárzást az elektromágneses spektrum távoli infravörös tartományában.
  2. Másodszor, ezeket a gerjesztéseket valójában a töltés és a rács deformációjának kollektív ingadozása eredményezi, amely alapvető viselkedést mutat, és ennek megfelelően kapcsolódik a Verwey-átmenethez.
  3. Végezetül az eredmények új fényt vetnek az együttműködési mechanizmusra és a dinamikus tulajdonságokra, amelyek ennek a bonyolult fázisátmenetnek az alapját képezik.

Piekarz professzor elmondásában:  "Ami a következő munkafázisokat illeti, csapatunk jövőbeli terveivel kapcsolatban az elméleti számítások elvégzésére koncentrálunk, amelyek célja a megfigyelt összekapcsolt elektromos-szerkezeti hullámok jobb megértése."

(Forrás: NaturePhysics Képek: WPF, Ambra Garlaschelli)


Bárki is lesz az amerikai elnök, a Google és a Facebook nem fognak túl jól járni
Bárki is lesz az amerikai elnök, a Google és a Facebook nem fognak túl jól járni
Donald Trump alelnök-jelöltje, J. D. Vance, és a legvalószínűbb demokrata elnökjelölt, Kamala Harris sem lenne könnyű ellenfél a Szilícium-völgy nagyvállalatainak.
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
A bolygón a jelenleg ismert élethez szükséges az oxigén, ami biológiai úton keletkezett fény segítségével fotoszintézissel. Vagy mégsem? Egy mostani, döbbenetes felfedezés szerint az oxigén előállításához sem fényre, sem biológiai folyamatokra nincs feltétlen szükség. Az óceán mélye olyan titkát fedte fel, ami mindent megkérdőjelez.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.