Mi lenne, ha nem kellene magolni, gyakorolni, ehelyett, mint Trinity a Mátrixban, simán csak letölthetnénk az agyunkba a szükséges tudást? Túlságosan sci-fi? Nem feltétlen: a Rochesteri, a Yale és a Princetoni Egyetem közös kutatócsoportja ugyanis bebizonyította, hogy képesek hagyományos erőfeszítés, tanulás vagy gyakorlás nélkül is tanulásra ösztönözni az agyat. Ehhez pedig műtétre sincs szükség: a kísérlethez valós idejű funkcionális mágneses rezonancia képalkotást (fMRI) és neurofeedbacket alkalmaznak, amelyek segítségével az agyat olyan új aktivitási minták felé terelik, amelyek meghatározott, már elsajátított viselkedésekhez kapcsolódnak – számol be róla az Interesting Engineering.

“A módszerünkkel nemcsak a meglévő, összetett mintákat tudjuk az ismert irányok felé alakítani, hanem – most először – közvetlenül is “beírhatunk” egy teljesen új mintát az agyba, majd megmérhetjük, hogyan befolyásolja ez az ember viselkedését”

– mondta Dr. Coraline Iordan, a tanulmány vezető szerzője, a Rochesteri Egyetem agy- és kognitív tudományok szakértője.

A kísérletben a résztvevők fMRI-készülékben feküdtek, miközben absztrakt alakzatokat néztek a képernyőn. Ezeket az alakzatokat úgy programozták, hogy “remegjenek”, és a feladat az volt, hogy a résztvevők pusztán elméjükkel szüntessék meg ezt a remegést. Nem tudták, hogy a remegés mértéke attól függ, mennyire közelíti meg agyuk aktivitása az előre meghatározott, egy új vizuális kategóriához kapcsolódó mintát. Ha az agyi tevékenységük illeszkedett ehhez a mintához, a remegés megszűnt. Ez a zárt hurkú visszacsatolás így hatékonyan “formálta” az agyműködésüket, a kívánt célminta irányába terelve azt.

„Ahelyett, hogy előbb megtanítanánk valamit, majd megfigyelnénk, hogyan alakul át az agy, most közvetlenül “beírtunk” egy új kategóriát, amely úgy jelent meg, mintha te magad tanultad volna meg”

– magyarázta Iordan. Ennek eredményeként a résztvevők tudatos erőfeszítés vagy odafigyelés nélkül kezdtek el felismerni egy új vizuális kategóriát.

A tanulmány társszerzője, Dr. Jonathan Cohen, a Princetoni Egyetem idegtudósa kiemelte a felfedezés különlegességét:

“Lényegében a feje tetejére állítottuk a tanulás folyamatát. Az agyat megtanítottuk valamire, ami később önként indította el az információgyűjtést.”

Ezzel a technikával felgyorsítható az oktatási folyamat, segíthető a stroke-betegek rehabilitációja, sőt új módszerek kifejlesztéséhez vezethet a mentális zavarok kezelésében. Dr. Nicholas Turk-Browne, a Yale Egyetem kutatója szerint ráadásul

“a jövőben ez a felfedezés jelentős előrelépést hozhat az agy-számítógép interfészek és a klinikai beavatkozások fejlesztésében is.”

(Kép: Pixabay/geralt)