Az antiprotonok nagyon kényes utasok: ha levegővel vagy bármilyen normál anyaggal találkoznak, egyszerűen megsemmisülnek, ezért egészen különleges, csak nekik készített “ülésben” élhették túl a kalandot. A műveletre régóta készült a CERN (Conseil européen pour la recherche nucléaire, Európai Nukleáris Kutatási Szervezet), az úgynevezett BASE-STEP berendezést, amiben csapdába ejtették az antianyagot, már 2020-ban elkezdték építeni, és a múlt évben ki is próbálták élesben:
100 protont furikáztak körbe 4 órán át a CERN létesítményének területén.
A teszt azonban csak az eszköz működőképességét demonstrálta, de még nem antianyaggal töltötték fel - az első antianyag-szállítmány a mai napon hagyta el az antianyaggyárat.
A mostani, mérföldkőnek számító esemény során a BASE-STEP-be - ami egy kriogenikus Penning-csapdát tartalmaz - 92 antiprotont pakoltak, amelyeket sikerült épségben megőrizni a laboratórium területén tett körút alatt. A teherautó rakománya 1000 kilogrammot nyomott, mivel a BASE-STEP mágnesei és azok kriogenikus hűtése rendkívül bonyolult rendszert alkotnak: az antirészecskéket a helyükön tartó mágneses mezőt generáló szupravezető mágnesek 600 kilogrammosak, emellett a szupravezető képességüket fenntartó alacsony hőmérséklet eléréséhez folyékony héliumra is szükség van, amit szintén a teherautóval kell szállítani, akárcsak a energiaforrást, ami működteti az elektródák rendszerét.
Az 1000 kilogrammos berendezés elég robosztusnak tűnik mindössze 92 antiproton utaztatásához, de a CERN szerint ez a Penning-csapda még így is kicsinek számít, és a jövőben tovább tervezik miniatürizálni a rendszert, hogy könnyebben kezelhető legyen. De miért is kell elszállítani az antiprotonokat?
Jelenleg a CERN antianyaggyára az egyetlen, ahol az antianyagokat nem csak előállítani tudják, hanem tárolják is őket (ezt egyszer rekordhosszú ideig, egy teljes évig sikerült megvalósítani), viszont bizonyos méréseket nem tudnak itt elvégezni, mivel az Antiproton-lassító és a részecskegyorsító hatása zavarja a vizsgálatokat. Az antiprotonokat első ízben a Németországban lévő Heinrich Heine Egyetemre tervezik szállítani, ahol alaposabban tanulmányozhatják a tulajdonságaikat. Az antianyag jobb megértése segíthet az univerzum egyik legnagyobb titkának megfejtésében, vagyis közelebb kerülhetünk annak megválaszolásához, hogy miért van több anyag, mint antianyag az univerzumban - tehát hogyan is létezhet a világegyetem.
(Fotó: CERN)