A Sator négyzet egy olyan négyzet alakú kétdimenziós, latin nyelvű palindrom, amely négy szimmetriát hordoz, 25 betűjét 5 sorban és 5 oszlopban, négyzet alakban írták fel. A szöveg vízszintesen és függőlegesen, a bal felső vagy a jobb alsó sarokból olvasva is mindig ugyanaz, 180 fokkal elforgatható, és így úgy is olvasható marad: SATOR AREPO TENET OPERA ROTAS. Fordított szórendben: ROTAS OPERA TENET AREPO SATOR.
A felirat 5 szava közül 4 latin nyelvű szó, az AREPO kivételével. A szavak jelentései a következők:
Ha az AREPO egy személy neve lenne, akkor a létrejövő mondat akár így is hangozhatna:
“Arepo magvető működésben tartja a kerekeket.”
Rendhagyó esetek
Az olaszországi Sermonetában lévő Valvisciolo-apátságban a betűk négyzet alak helyett öt koncentrikus, egyenként öt részre osztott körben olvashatóak. Az i.sz. IV.–V. századból ránk maradt egyiptomi keresztény papírokban vagy pergamenekben, is akad olyan, ami tartalmazza a szimbólumot, Kappadókiából pedig az i.sz. IX.–XI. századból származó ábrázolásai maradtak ránk.
A Kappadókiai lelet mellé érdemes tudni azt is, hogy , idejében Bíborbanszületett VII. Konstantin (i.sz.913-959) idejében, a Születéstörténet a pásztorainak nevei SATOR, AREPON és TENETON, míg a bizánci Biblia egy korábbi időszakban, a négyzetből alakítja ki a három mágus keresztény neveit, melyek: ATOR, SATOR és PERATORAS.
A tudományos közösség az 1860-as évekig azt gondolta, hogy a sator-négyzet a középkorban jött létre, akkoriban legkorábbi ismert ábrázolása az i.sz. IX. századból származott, ám hamarosan az angliai Corinium romjai közül előkerült egy i.sz. III. századi példány.
Az i.sz. II. századból származó, Manchesterben talált Sator négyzetet mindenesetre a brit kereszténység egyik legkorábbi bizonyítékaként tartják számon.
A 25 betűből a rejtély megfejtésébe kezdők más latin anagrammákat is előállítottak az idők során:
A keresztény templomokban gyakorinak számító négyzetet vizsgálva, Felix Grosser evangélikus lelkipásztor az 1920-as években rájött, hogy a betűkből kialakítható a PATERNOSTER (Miatyánk) szó is, ami kereszt alakban, önmagát metszve kétszer is elhelyezhető,és ilyeténképp két A és két O betű marad ki, amelyek az alfát és ómegát, azaz a kezdetet és a véget jelentik.
Az alfa és az omega fogalma a kereszténységben Isten mindenütt való jelenlétére utal, így a négyzetet rejtett szimbólumként használhatták az ókeresztények, hogy jelezzék jelenlétüket egymásnak.
1925-ben emelkedtek a tétek, amikor a kereszténység helyi megjelenése előtt elpusztult Pompei romjai közül olyan ábrázolás bukkant elő, ami megdöntötte a keresztény eredet elméletét.
A Sator négyzet leghíresebb előfordulási helyei a következők:
Érdekes adalék lehet a “Szűz kopt imája” Bartosból, mely szerint Krisztust öt szöggel feszítették keresztre, ezek neve Sator, Arepo, Tenet, Opera és Rotas voltak. A szavaknak ez az értelmezése bekerült az etióp keresztény hagyományba is, ahol Krisztus sebeinek nevévé váltak. A tradícióban a szavak kissé átalakultak, a SADOR a lándzsás, az ALADOR a jobb, a DANAT a bal, az ADERA a jobb láb, a RODAS pedig a bal láb sebének elnevezése. Ezt az 5 szót mormolják a 41 csomót számláló etióp mequetaria (imakötél) csomóinak morzsolgatása közben.
Más vélemények szerint Sator négyzet Mithrikus vagy zsidó eredetű is lehetett, mivel valószerűtlen, hogy Pompeji nagyszámú keresztény lakossággal rendelkezett i.sz. 79-ben. James H. Charlesworth szerint a Sator négyzet Asclepiusnak, a kígyóistennek való szentelést jelent. Az ő értelmezésében a négyzet olvasata a következő lehet:
A négyzet népszerűségének új lendületet adtak a XVI. században sebesen terjedő ezoterikus, okkult tanok, ekkoriban a sator-négyzet maga volt a hype. A fekete mágusok gyógyító erőt tulajdonítottak neki, de olyan híres tudósok is tanulmányozták mint Paracelsus, Kircher Atanáz és Heinrich Cornelius Agrippa. Ezzel egykorú anekdota szerint egy lyoni polgár úgy szabadult meg az elmebajtól, hogy megette három kenyér héját, amelyekbe a sator-négyzetet karcolták, és ötször elmondta a Miatyánkot.
(Forrás: Wikipédia Kép: Wikipédia)