Tényleg cápát videóztak a Balatonban?

2024 / 05 / 30 / Felkai Ádám
Tényleg cápát videóztak a Balatonban?
Egyáltalán létezik olyan cápa, amely képes sós vízen kívül élni? A válasz a kérdésre az, hogy nem csak létezik, de ez az egyik legnagyobb és legagresszívabb cápafaj.

A balatoni cápa históriája, mint oly sok megdöbbentő dolog manapság, egy TikTok videóval indult:

@valterfishing Cápa a Balatonban 😳#balaton #horgászat #foryou #nekedbe #fyp ♬ son original - Speedup 💗💸

A videó a cikk írásakor 1,5 millió megtekintésnél járt, és rengeteg komment érkezett, hogy mi lehet az a nagyobb testű hal, amelynek az egyik uszonya kilóg a vízből, és jellegzetes cápauszonynak tűnik. A Sonline az eset kapcsán kikérte egy szakértő véleményét is, aki szerint a felvételen nem cápa látható, hanem egy hibrid busa – Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója így nyilatkozott a lapnak:

“A balatoni cápa híre már nem először röppen fel, ez olyan tévhit és legenda, mint a balatoni hekk. Ami a felvételen látszik, az valószínűleg egy hibrid busa fajta, amelyek 40-50 kilogrammosak és közel 30 évesek. Testhosszuk elérheti a másfél métert is. A hibrid busát a hatvanas években kezdték el telepíteni a Balatonba.”

A busa egyébként invazív fajnak számít, és mint azt a Greendex írja, a busa visszaszorítása a hazai vizekből jelentős ökológiai kihívást jelent, mivel ez a hal rontja a vízminőséget és az őshonos halak ivadékait fogyasztja. Az 1950-es években telepített busa mára világszerte elterjedt, és Magyarországon is komoly problémát okoz a fito- és zooplanktonok fogyasztásával, amelybe tehát az őshonos halak ivadékai is tartoznak. Ez azért probléma, mert amint Dr. Halasi-Kovács Béla fogalmaz:

“Ezek a halak épp a táplálékhálózat azon elemét fogyasztják, amely a vízvirágzást is okozó algafajok legfontosabb természetes fogyasztói a hazai vízrendszerekben.”

Magyarán a busa közvetetten ugyan, de fokozza az algásodást is. A MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halászati Kutató Központja (AKI-HAKI) épp ezért már több éve dolgozik a probléma megoldásán, busatérképet készítettek a célzott horgászat érdekében, és új módszereket fejlesztenek a populációk méretének pontos meghatározására hidroakusztikus és molekuláris biológiai technikákkal. Az amerikai kutatócsoporttal való együttműködés révén az adatok összehasonlítása még értékesebb eredményeket hozhat, mivel az USA-ban a busa elleni védekezésre sokkal többet költenek.

Egyébként ezen a linken megtekinthető egy kifogott busa – mivel a halat szabályosan fogták ki, és a busa invazív faj, így a 45 kg-os állatot végül nem engedték vissza a vízbe. A Pecaverzum előbb linkelt cikke hozzáteszi azt is, hogy egyébként tavasszal felszínre szoktak kerülni 60-65 kilós busatetemek is, vagyis nem szokatlan, hogy az idős, haldokló állatok ilyenkor a felszín közelébe úsznak.

Az eredeti videó alatt egyébként sok komment említette, hogy nem is létezik olyan cápa, amely megélne édesvízben, ami viszont nem teljesen igaz.

Mint arról az Oceana ír, létezik ilyen faj, méghozzá a bikacápa, amely a cápák közül a legjobban alkalmazkodott az édesvizekbe való behatoláshoz, ami alatt különösen a nagy, part menti folyókat és tavakat kell érteni – a Balaton amúgy természetesen nem ilyen.

A bikacápa könnyedén mozog a sósvíz és az édesvíz között, ami miatt gyakrabban találkozik emberekkel, mint a legtöbb cápa, és több halálos támadást is követ el. A bikacápa elérheti a 3,5 méter hosszúságot és a 315 kilogrammos súlyt, így az egyik legnagyobb cápaféle. Agresszív ragadozó, sokféle zsákmányt eszik, például csontos halakat, kisebb cápákat, emlősöket, tengeri madarakat és alkalmanként teknősöket. A kifejlett bikacápáknak nincsenek természetes ellenségeik.

A bikacápák ráadásul nem csak rövid időre merészkednek édesvizekbe; messzire felúsznak folyókban, például a Nicaragua, a Zambézi és a Mississippi folyókban, és állandó populációjuk is van a Nicaragua-tóban. Kereskedelmi célú halászatuk már korábban is folyt, de jelenleg a legnagyobb veszélyt a véletlen kifogás jelenti számukra, amikor más fajokat céloznak meg. Időnként célzottan is kifogják őket a fürdőzők biztonsága érdekében, de ez nem szokott hatékonynak bizonyulni, és ezt a gyakorlatot jellemzően ellenzik a természetvédők és a tudósok. Mivel a bikacápákat számos veszély fenyegeti, a faj majdnem veszélyeztetettként van nyilvántartva.

Magyarán a Balatonban tényleg nincs cápa, csak invazív busa, amely sajnos sok kárt okozott eddig is, igaz nem azzal, hogy minket csócsál meg, hanem, hogy felborítja a tó ökológiai egyensúlyát. Ám ettől független még létezik cápa, amely megél az édesvízben is, méghozzá nem is kicsi.

(A cikkhez használt kép illsuztráció, azon egy bikacápa látható, forrás: Oceana)


Itt tart ma a szexipar, nézz körül a Vágyaim.hu-nál, milyenek 2024-ben az okos-szexeszközök!
A Marketplace sem mentes a csalóktól - a megoldás az adásvételi szerződés
A Marketplace sem mentes a csalóktól - a megoldás az adásvételi szerződés
Az internetes kereskedelem széles termékpalettájával és az egyre kedvezőbb ajánlatok térnyerésével egyre csak nő az online vásárlások száma. Ezzel párhuzamosan a vásárlásokat érintő csalások és visszaélések száma is egyre gyakoribbnak bizonyul. A megoldás a megfelelő körültekintés és a tájékozódás. Nagyban növeli a vásárlás biztonságát a piactereken az adásvételi szerződés készítése, amelyet a Szerzivel ma már könnyen és egyszerűen elkészíthet otthonról.
Probléma: a matematikusok szerint nem egyértelmű, mit jelent az “egyenlőségjel”
Probléma: a matematikusok szerint nem egyértelmű, mit jelent az “egyenlőségjel”
Az “egyenlőségnek” a matematikusok számára több definíciója is létezik, ami sokáig nem okozott problémát, de a számítógépes bizonyításellenőrzés során már gondot jelent. Ennek megoldása a matematika alapjainak az újragondolását is igényelheti.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.