Tényleg eldönthetik a Leopard 2 tankok az orosz-ukrán háborút?

2023 / 02 / 14 / Bodnár Barna
Tényleg eldönthetik a Leopard 2 tankok az orosz-ukrán háborút?
Hosszas mérlegelés után, január végén Németország bejelentette, hogy Leopard 2 A6 típusú tankokat bocsát Ukrajna rendelkezésére, ezzel lehetővé téve európai szövetségeseinek is, hogy küldjenek a saját német gyártmányú harckocsijaikból Kijev számára. Sokak szerint sorsdöntő lehet a Leopard 2 megjelenése az orosz-ukrán harcszíntéren, de miért számít a világon az egyik legmodernebbnek a németek csúcstechnológiájú tankja?

Az először 2001-ben szolgálatba állított 2A6 jelzésű modell jelenleg az egyik legkorszerűbb a német fejlesztésű Leopard harckocsi sorozatból. A bemutatásakor végzett tűzerőt, védelmet és manőverezési képességet vizsgáló teszteken felülmúlta az amerikai M1A2 Abrams-et, a brit Challenger 2-őt, illetve a francia Leclerc-et is. A mintegy 60 tonnás jármű 1500 lóerős dízelmotorjával 70 kilométer per órás végsebességre képes. A tank egyhuzamban körülbelül 500 kilométert tud megtenni.

A tank négy fős legénységét kompozit (speciális acélötvözetekből rétegesen készített) és moduláris páncélzat is védi, utóbbi jelentőségét az adja, hogy a sérült páncéllemezt harci körülmények között is lehetséges cserélni. Ami a fegyverzetet illeti, egy 120 milliméteres sima csövű ágyú és a további két 7,62 milliméteres géppuska áll a személyzet rendelkezésére a támadáshoz, a célzást pedig egy hőkamerás berendezés segíti, amely, miután beazonosította az ellenséges objektumot, a löveget automatikusan ráirányítja, ezzel lehetőséget adva a harckocsi parancsnokának, hogy eközben is új célpontokat keressen.

A Leopard 2A6 fontos felszerelése még a Trophy APS (Active Protection System, magyarul aktív védelmi berendezés), amely, ha a tank felé kilőtt rakétát észlel, automatikusan kiszámítja annak pályáját, és képes megsemmisíteni azt, még a becsapódás előtt.


Egy Leopard 2A6 füstgránátokat lő ki egy augustdorf-i gyakorlótéren, a német védelmi miniszter látogatása alkalmából rendezett bemutatón. Boris Pistorius a 203. páncélos zászlóaljhoz érkezett, miután a német kormány 14 Leopard 2 tankot ígért Ukrajnának. (Fotó: Getty Images/Federico Gambarini)

Mivel Ukrajnának csak korlátozott számú, elavult harckocsi áll rendelkezésre, kulcsfontosságú lehet a Leopardok megjelenése a háborúban, különösen azért, mert az ország szinte egésze úgymond ideális a harckocsik használata szempontjából, a terület már a második világháború idején is számos tankok által vívott csata helyszíne volt. Az Egyesült Államok ígérete szerint az ukránok a német Leopardok mellett jelentős mennyiségű Abrams tankot is kapnak majd, azonban jelenleg mindkét harcoló fél a szovjet időkből származó T-72 harckocsit használja legnagyobb számban. Igaz, jelentős különbség, hogy az oroszok rendelkeznek a saját fejlesztésű típusok közül a legmodernebb, T-90-nel is. Az 1993 óta hadrendben lévő, számos háborúban kipróbált tank és a Leopard közötti egyik fő különbség, hogy míg a német tank esetében a legénység egyik tagja felelős a löveg újratöltéséért, a T-90-nél ez automatikus folyamat, így négy fő helyett három katona is elég az orosz harckocsi üzemeltetéséhez. A kézi töltés nagy előnye az automatikussal szemben az, hogy a lőszer a lövegtornyon kívül van elhelyezve, így nem veszélyezteti belső robbanás a személyzetet a harckocsit ért találat esetén.

Számos fotó tanúskodik arról, milyen pusztítást végez a berobbanó muníció az orosz tankokban, a detonáció nem ritkán az egész lövegtornyot letépi, kevés esélyt hagyva a legénységnek az életben maradásra.


Megsemmisített orosz tank a Donyeck régióban, 2022 októberében. (Fotó: Getty Images/Carl Court)

A mintegy 47 tonnás, 1.000 lóerős T-90 tank 9M119M Refleks típusú páncéltörő rakétákat is képes indítani, amelyek hatótávolsága 4-5 kilométer, és akár alacsonyan repülő helikopterek ellen is bevethethető. A rakéták félautomata lézeres irányítást használnak, maximális tűzsebességük 6-8 lövés percenként, és bár állítólagos találati valószínűségük 80 százalék, a közelmúltbeli ütközetek során kiderült, hogy a gyakorlatban ez a becsapódási valószínűség csupán 50% körüli, mozgó célpontok esetén pedig még kevesebb.

Az orosz T-90 előnye lehet a Leoparddal szemben a saját fejlesztésű ERA (Explosive Reactive Armor, magyarul Robbanó Reaktív Páncél) páncélzat. Ennek működési elve leegyszerűsítve, hogy két fémlemez közé robbanóanyagot helyeznek, ami egy tankba csapodó rakéta esetén felrobban, és a fémlemezeket szétfeszíti, ezzel kárt okozva a rakétában, illetve hosszabb utat biztosítva annak, így csökkentve a tankot érő pusztító hatást. Állítólag a németek is fejlesztettek az ERA-hoz hasonló védelmet a Leopard 2A5+ típusához, azonban később túl veszélyesnek ítélték ezt a megoldást, mert úgy gondolták, komoly kárt okozhat a tankban a robbanó páncélzat.

A Leopardok jelenleg harmadik generációs védelemmel rendelkeznek, ami nagy keménységű acélból, volfrámból és kerámia komponensű műanyag töltőanyagból készült.

Bár sokan látatlanban is a német páncélost kiáltanák ki győztesnek egy T-90-nel vívott ütközetben, a szakértők szerint hiba lenne csupán a technikai paramétereket figyelembe véve ítélni. Az olyan hordozható, infravörös önirányítású, tankelhárító rakéta például, mint az amerikai FGM-148 Javelin, meglepő fordulatot hozhat egy esetleges tankcsatában, sőt, vannak elemzők, akik szerint az ilyen és hasonló "anti-tank" eszközök hamarosan akár feleslegessé is tehetik a harckocsik bevetését egy háborúban. A Javelin kevesebb, mint 30 másodperc alatt tűzkésszé tehető, az újratöltés ideje pedig 20 másodperc. A lövész, miután kijelölte a célt, az automata rendszer jelzést küld a rakétának, amely ez alapján megkeresi és befogja a célpontot, ami után indítható is a rakéta. A Javelin működését tekintve fire and forget (magyarul tüzelj és felejtsd el) rendszerű, mivel a kilövés után a rakéta önállóan találja meg a célt, nincs szükség külső beavatkozásra. A Javelint használó katona a kilövés után azonnal pozíciót változtathat, vagy felkészülhet a következő lövésre.


Orosz T-90A tankok egy moszkvai katonai felvonuláson 2015 májusában. (Fotó: Getty Images/RIA Novosti)

Az biztos, hogy az ukrán hadszíntér helyzete rendkívül összetett többek között a valós idejű információkat közvetítő drónok, műholdak, illetve a földi radarok és az érzékeny infravörös rendszerek használata miatt is, így a háború kimenetele nem csupán a harckocsik közötti technológiai különbségeken fog múlni. A szakértők abban egyetértenek, hogy a tankokkal vívott ütközetben kritikus a legénység helyzetismerete, illetve olyan eszközök használata, amelyek az ellenség rendszereit megzavarhatják.

Lehetséges, hogy az orosz-ukrán háborúban tapasztaltak azt mutatják majd, hogy a drónok és a különböző rakéták idejétmúlttá tették a harckocsik használatát egy háborúban, és a tankok idővel amolyan mobil parancsnoki állásokká alakulnak, amelyek automata eszközök által végrehajtott szárazföldi és légi támadásokat hangolnak majd össze, vagy maguk a tankok is önműködő, illetve távolról irányított harci eszközökként fognak újjászületni.
Persze ez még mind a jövő zenéje, az viszont biztos, hogy az Ukrajnában zajló háború gyökeresen meg fogja változtatni a modern hadviselés módszereit és szabályait is.

(Borítókép: Getty Images/picture alliance)


Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
Radioaktív szivárgás Európa legnagyobb reaktorában!
Radioaktív szivárgás Európa legnagyobb reaktorában!
Az incidens a finnországi Olkiluoto 3 atomerőműben történt, Európa legnagyobb és a legerősebb reaktora.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.