Tényleg hónapra pontosan megjósolták már 2019-ben az ukrajnai háborút, és azt is, hogy totális nukleáris háborúvá eszkalálódik?

2022 / 03 / 25 / Felkai Ádám
Tényleg hónapra pontosan megjósolták már 2019-ben az ukrajnai háborút, és azt is, hogy totális nukleáris háborúvá eszkalálódik?
Egy YouTube csatorna 2019-ben vizsgálta egy orosz–amerikai háború valószínűségének az esélyét. Akkor az események 2022 márciusában indultak be, a folytatást pedig az egész világ megsínylette.

A The Infographics Show YouTube csatorna infografikonokat prezentál érdekes, „rajzfilmesített” formában, de időnként elkalandoznak a tudomány és a technológia egy-egy területére is. 2019 szeptemberében például azt vizsgálták, hogy miként festene egy nukleáris konfliktus Oroszország és az USA közt – a harmadik világháborút berobbantó szikra 2022 márciusában villan fel. Aki bírja az angol nyelvet, tekintse meg a videót:

A történet 2022. március 4-én indul, ekkor Grúzia és Bosznia-Hercegovina belép a NATO-ba, Ukrajna pedig ezen felbátorodva ismét napirendre tűzi a NATO tagságot, miközben Oroszország ekkor már féléve fenyegetőzik a háborúval. Oroszország ekkor lerohanja a két friss NATO tagállamot – ami tehát nem elhanyagolható különbség a tényleges konfliktushoz képest. A videó szerint Oroszország hazardírozik – arra fogad, hogy a két friss NATO tagállamért az Észak-atlanti Szerződés Szervezete nem fog háborút indítani, de tévednek, mivel a mostanra már mindenki által kívülről fújt ötös cikkely betartása nélkül az Észak-atlanti Szerződés sem érne semmit. A NATO válaszként tehát katonai egységeket küld erősítésként a balti országokba, melyek a leginkább veszélyeztettek az oroszoktól. Oroszország ekkor páncélosokat küld Lettország és Litvánia ellen – ezzel ki is tört a harmadik világháború.

Ha összevetjük tehát a videót a valós eseményekkel, azt láthatjuk, hogy a videóban valójában a világháború már akkor kitört, amikor az oroszok lerohanták az immár NATO tag Grúziát és Bosznia-Hercegovinát, viszont annyi hasonlóság akad a valósággal, hogy az orosz érvelésben gyakran elhangzik, hogy fenyegetve érzik magukat a NATO keleti terjeszkedésétől, ami szerintük világháborúhoz vezethet. Akárhogy is nézzük, láthatjuk, hogy bár a valóság némileg rímel a videóban látottakra, azért szignifikáns eltérések találhatóak a kettő közt – olyan eltérések, melyeken épp a világháború esetleges kirobbanása múlhat: tehát hogy a konfliktus NATO-Oroszország háborúvá fejlődik-e. A videóban felvázolt forgatókönyvben a NATO-nak igen szűk a mozgástartománya, jelenleg viszont az Észak-atlanti Szerződés Szervezete próbálja elkerülni a háború kiszélesedését.

Akadnak viszont egyéb szempontok is, melyek érdekessé teszik ezt a videót. Az egyik ilyen, az orosz hadsereg erejének túlbecslése – eszerint ugyanis az oroszok egészen Lengyelországig nyomulnak, mielőtt a NATO rendezné a sorait, és képesek lennének megállítani őket. A valóságban azt láthatjuk, hogy még az egyedül küzdő Ukrajna lerohanása sem megy olyan simán, mint azt Moszkvában valószínűleg elképzelték. Lényeg a lényeg: a videóban megállítják az oroszokat nagyjából Lengyelországnál, közben pedig az USA tengeri flottája a Csendes-óceánon keresztül tengerészgyalogosokkal partra száll Oroszország keleti részén – ezzel az oroszok két fronton is visszaszorulnak. Oroszország tehát elvesztette a szerencsejátékot, és sarokba szorult. Válaszként engedélyezik nukleáris fegyver bevetését – a célpont pedig Berlin. Az oroszok abban bíznak, hogy talán az európai országok viszonozzák az atomcsapást, Amerika azonban saját városai védelme miatt nem fog kockáztatni. Berlinre a videó szerint egyébként április 12-én lövik ki az atomot. Az oroszok persze újfent elszámították magukat, Amerika atomcsapással válaszol, amely elpusztítja a Berlint célzó rakétalétesítményt. Közben a britek is csapást mérnek – Jekatyerinburg és Novoszibirszk a célpontok: a két városnak együtt körülbelül annyi lakosa van, mint Berlinnek, tehát nagyjából 3 millió. Itt azért már nincs mit szépíteni: térdig járunk a nukleáris háborúban.

A videó további érdekessége, hogy bemutatja nukleáris válaszok lefolyását, miként működnek az egyes rendszerek. Tanulságból meg talán kettő akad: egyrészt látható, hogy akár a fiktív forgatókönyvben, úgy a valóságban is Oroszország hajlamos magát elszámolni. Másrészt senki sem tudhatja, meddig megy el az atomhatalom Oroszország, ha igazán fenyegetve érzi magát. Azonban mint az a Telex cikkében olvasható, ha atomfegyver bevetésére kerülne sor, az nagyobb eséllyel lenne harcászati (tactical) atomfegyver. Miként a lap írja:

„Az oroszok eddigi nyilatkozataiból nem volt teljesen egyértelmű, hogy Putyin pontosan milyen atomfegyverek bevetésével fenyegetőzik, de a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy ha bekövetkezne atomcsapás, valószínűleg nem egy hadászati (vagy a talán ismertebb angol változatban strategic), hanem egy harcászati (vagyis tactical) atomfegyverről lenne szó.

A nagy hatóerejű stratégiai atombombákat, ahogy a nevük is mutatja, a hátországban található stratégiai célpontok – például katonai támaszpontok, főhadiszállások – ellen vetik be, hogy harcképtelenné tegyék, vagy megadásra kényszerítsék az ellenfelet.”

Magyarán a videó érdekes feltételezése, hogy az oroszok előbb használnak hadászati atomfegyvert Berlin ellen, mint hogy az előrenyomuló NATO erőket próbálnák megállítani harcászati atomfegyverrel – a videóban egyébként később erre is sor kerül. Jelenleg tehát az atomfegyver kapcsán az a kérdés, hogy használhatja-e ezt Oroszország a beakadt invázió előremozdítására. A Telex cikkében megszólaló szakértő azon a véleményen van, hogy jelenleg nagyobb az esélye annak, hogy Oroszország vegyi fegyvert vet be, mint atomot. Sőt az amerikai elnök szerint már most egyértelmű jelei vannak, hogy Putyin vegyi fegyver bevetését fontolgatja. A vegyi fegyver kegyetlen eszköz, ugyanakkor talán nem jár olyan globális konzekvenciákkal, mint a nukleáris fegyver bevetése – magyarán egy teljes nukleáris háborúval. Mivel azonban újabban már a Kreml szóvivője is arról beszél, hogy az ország mikor vetne be atomot, sokan érthető mód nem túl nyugodtak.

A The Atlantic több történészt is megkérdezett, akik nagyjából egyetértettek abban, hogy a mostani háború egy teljes nukleáris háború kirobbanásának a szempontjából annyira nem veszélyes, mint amilyenek a hidegháború legkiélezettebb pillanatai – kiemelten a kubai rakétaválság – voltak. A hat nyilatkozó szakemberből négy szerint most kevésbé élünk veszélyes időket ebből a szempontból, egyik szerint más módon ugyan, de épp annyira veszélyes a jelenlegi helyzet, végül akadt olyan vélemény is, hogy Ukrajna még a kubai rakétaválságnál is fenyegetőbb. Akik relatíve derűsen látták a helyzetet, azok általában érvként Biden elnök hozzáállását említik, aki láthatólag mindent megtesz, hogy a konfliktus ne eszkalálódjon. Ugyanakkor még ezen történészek szerint is veszélyt rejt, hogy valamely fél végzetesen elkalkulálja magát (mint a fenti videóban), valamint a veszélyt fokozza a háború elhúzódása, és az is, hogy az orosz hadsereg minden szempontból gyengébb a szovjetnél a nukleáris csapásmérés erejét kivéve. Épp ezért Ukrajna olyan következményekkel járhat, amit nem láthatunk előre, és amelyek esetében sajnos nem feltétlen működnek a történelmi analógiák sem.

Akadt szakértő, aki kitért arra is, hogy Putyin mennyire tekinthető racionális vezetőnek egyáltalán. Mindez azonban mások szerint annyira nem fontos, hiszen mind Kennedy, mind Hruscsov racionálisak voltak, mégis majdnem végzetesen elkalkulálták magukat. Ami viszont tehát a leginkább fenyegető minden szakértő szerint az eszkaláció szempontjából, az a háború elhúzódása – a kubai válság nagyjából két hétig tartott, az ukrajnai háború pedig ezt bőven túllépte, és egyelőre nem is látszik, hogy mikor érhetne véget. Ez pedig nagyon sok idő abból a szempontból, hogy a dolgok tragikusan félremenjenek – mi van ha egy orosz harci gép NATO terület fölé téved vagy fordítva: NATO gép kerül át az ukrán légtérbe? Mi van, ha egy kibertámadás nem várt mód gyűrűzik tovább?

A megkérdezett történészek többsége emiatt gondolja, hogy bár jelen pillanatban nagyon kicsi az esélye egy közvetlen USA-orosz konfliktus kirobbanásának, de ha ezt az alacsony valószínűséget X hónappal vagy X évvel szorozzuk be, akkor jó eséllyel fog valami végzetesen elromlani.

(Kép: Pixabay/geralt)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.