A tudományos-fantasztikus irodalmat és filmművészetet évtizedek óta foglalkoztatja a gondolat, hogy különféle - akár földönkívüli - paraziták az embereket megfertőzve átveszik az irányítást a gazdatest felett, így azt marionette bábuként mozgatva bármire képesek aztán rávenni.

A The Last of Us nyitó képsoraiban járványszakértők vitáját láthatjuk, ahol egyikük arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberiség vesztét minden valószínűség szerint egy gomba fogja okozni, nem pedig egy vírus, ahogy azt vitapartnere véli. A játék és a sorozat borús jövőképében a fertőzött "élőholtak" testében burjánzik az agresszív gomba, az agyukat, mozgásukat is teljes egészében a parazita irányítja, ami igyekszik minél több gazdatestbe beköltözni, mindenáron továbbterjedni. De vajon tényleg léteznek olyan organizmusok, amik egy másik élőlénybe költözve, teljes kontrollt gyakorolva képesek manipulálni a gazdatestet, és irányítani annak viselkedését? A rövid válasz: igen.

Persze emberként egyelőre nem kell attól tartanunk, hogy gombák által irányított zombik fognak ránk támadni az utcán, a rovaroknak azonban nagyon is van félnivalója. A trópusi esőerdőkben előforduló ophiocordyceps unilateralis gomba ugyanis teljesen átveszi a hatalmat a spóráit belélegző rovar testén, és mozgásán, hogy azt a fertőzés előrehaladtával a parazitának ideális körülményekkel rendelkező, párás helyre irányítsa. Az áldozatul esett élőlényt - például hangyát - ekkor arra kényszeríti, hogy a bolyt elhagyva, rágószervével rögzítse magát egy levélen, körülbelül 30 centiméterre a talajtól és mozdulatlanul várja a halált. Eközben

a parazita táptalajként használva a hangya testét, felemészti azt belülről, majd annak pusztulása után hosszúkás gombatestet növeszt ki a rovar fejéből,

ami körülbelül 3 hétnyi fejldődés után spórákkal szórja tele a levegőt, újabb gazdatesteket keresve.

Annak ellenére, hogy az ophiocordyceps teljes hangyakolóniákat tudna kipusztítani, nem ez a célja, és csupán néhány rovart fertőz meg egy adott bolyban. A kutatók szerint ugyanis a gombák szerepe egy adott természeti rendszerben, hogy kordában tartsák a populációt, de ne semmisítsék meg azt, hisz ez az ő létüket is veszélyeztetné. Bár a hangyák, és a legtöbb rovarfaj rendelkezik úgynevezett közösségi immunitással, vagyis ha a boly észleli, hogy fajtársuk beteg, azt eltávolítják a többiek közeléből, így védve a kolóniát, azonban az ophiocordyceps által fertőzött egyedeknél ez a módszer nem működik, mert a hangyák nem veszik észre a fertőzést, ugyanis a lappangási idő alatt a beteg teljesen tünetmentes.

Az ophiocordyceps mindenesetre nem az egyetlen gombafaj, ami a saját léte és szaporodása érdekében zombivá változtatja áldozatait. Az entomophthora muscae például arra kényszeríti a fertőzött legyet, hogy az egy bizonyos magasságban lévő növényhez "ragassza" magát, mégpedig hassal felfelé, hogy a póz ideális legyen a spórák kirobbanásához, majd szétszóródásához.

A massospora cicadina nevű gomba pedig az énekeskabóca testét pumpálja tele halucinogénekkel, majd miután a fertőzés következtében a rovar hasfala, illetve fara egyszerűen leválik a testéről, a szerencsétlenül járt áldozat ide-oda tekergőzve pusztul el, annak érdekében, hogy a parazita spórái minél jobban szétszóródhassanak a levegőben.

Az apokaliptikus filmekben látható parazitákkal ellentétben

az ophiocordyceps nem a gazdatest agyát támadja meg, hanem közvetlenül annak izmai felett veszi át az irányítást bioaktív anyagokkal, amik megzavarják az áldozat idegrendszerét.

A kutatók eddig több mint 200 ophiocordyceps gombafajt azonosítottak, amik rovarokon élősködnek, de nem mindegyikük manipulálja, vagy irányítja a gazdatestet. Az ophiocordyceps sinensis például a nagy gyökérrágólepke hernyójában élősködik, szarv-szerű képződményt növesztve annak fejéből, amit egyébként a tibeti és kínai hagyományos orvoslás immunrendszer erősítőként, vágyfokózóként sőt, rákot is gyógyítani képes anyagként használ.

A kutatók egyelőre nem fedeztek fel olyan gombát, ami az emberek agyát megtámadva képes lenne minket irányítani, hacsak a sokak által önként elfogyasztott, pszichoaktív halucinogén fajokat nem soroljuk ide. Ezek legfőbb hatóanyagai a pszilocin és pszilocibin, amelyek különféle mentális hatásokkal rendelkeznek, elfogyasztásukkal például megváltozik az ember gondolkodásmódja, létszemlélete, illetve az, ahogyan a körülötte lévő világot érzékeli. Bár világszerte számos helyen fogyasztják vallási, vagy egyéb spirituális szertartások során, a legtöbb országban törvény tiltja a pszichedelikus gombák termesztését és használatát. Számos helyhez hasonlóan Magyarországon is kábítószernek minősülő anyagként tartják számon a pszilocint és pszilocibint, így az ezeket az anyagokat tartalmazó gombák termesztését, használatát, és átadását is büntetik a hazai törvények.

Bár a The Last of Us sorozatból egyelőre nem tudtható pontosan, milyen típusú gomba okozta a globális katasztrófát, a CDC (Center for Disease Control and Prevention, magyarul Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ) jelentéséből kiderül, hogy

léteznek az emberre nézve is halálos gombafajok, ilyen például a candida auris.

A vérmérgezést okozó, főleg kórházi körülmények között terjedő gomba azért is különösen veszélyes, mert hírhedten ellenálló minden gombaölő kezeléssel szemben, és a CDC szerint már több mint négy, az eredetihez hasonló törzse is kialakult.

A szakértők szerint vannak olyan gombák, amik képesek egyik emberről a másikra terjedni, azonban ahhoz, hogy olyan globális járványt és katasztrófát okozzanak, mint a The Last of Us-ban, akkora változásra lenne szükség a gombák tulajdonságait illetően, ami nagyon valószínűtlen. A COVID-19 példáján keresztül láthattuk, mennyire súlyos tud lenni egy járvány, ha a levegőben rendkívül gyorsan terjedő kórokozót az emberek egymásnak adják át, így akár azt is gondolhatnánk, hogy ez spórák esetében sem lenne másképp. Nagy különbég azonban, hogy a vírusokhoz képest a gombák spórái nem képesek nagy távolságokat megtenni a levegőben, illetve szinte kizárólag sötét, párás helyeken képesek csak életben maradni.

(Borítókép: Getty Images/Kateryna Kon)