Annabel Goldie brit védelmi államminiszter március 20-án jelentette be, hogy országa szegényített urántartalmú lőszerrel látja el Ukrajnát a kelet-európai állam Oroszország elleni folyamatos háborús erőfeszítéseit erősítendő segélycsomag részeként. A lőszert a Challenger 2 harckocsikkal együtt szállítanák, amelyekből Nagy-Britannia januárban 14-et ígért, és az ukrán személyzet kiképzése azóta nagyjából befejeződött. Mikor kifejezetten rákérdeztek a szegényített urántartalmú lőszerekre, Goldie megerősítette, hogy ilyeneket is küldenek az orosz invázió ellen harcoló országba. Az államminiszter jó eséllyel a L26A1 és a L27A1 lövedékekre gondolhatott, melyek kompatibilisek a brit harckocsik lövegeivel – számol be róla a Military Watch Magazine.
Mielőtt továbblépnénk, tartsunk egy gyorstalpalót a szegényített urántartalmú lőszerről – a szegényített urán szilárd formában enyhén sugárzó anyag, amit páncéltörő lövedékként a rendkívüli sűrűsége miatt használnak – az ólomnál például 1,7-szer sűrűbb. Szegényített uránt már évtizedek óta használnak páncéltörő lövedékekhez, de ennek kapcsán a NATO-t már több kritika is érte. Ennek megfelelően már amikor felmerült, hogy ilyen lövedékeket küldenének Ukrajnába, Oroszország igen keményen tiltakozott.
Konsztantyin Gavrilov, a katonai biztonságról és fegyverzetellenőrzésről szóló bécsi tárgyalásokon részt vevő orosz delegáció vezetője már január 25-én így fogalmazott:
„Tudjuk, hogy a Leopard 2 harckocsik, valamint a Bradley és a Marauder páncélozott harcjárművek használhatnak szegényített urántartalmú lövedéket, ami szennyezheti a környezetet, akárcsak Jugoszláviában és Irakban. Ha Kijevet ilyen lőszerekkel látnák el a nyugati nehéz katonai eszközökben való használatra, akkor azt „piszkos atombombák” Oroszország elleni bevetésének tekintenénk, annak minden következményével együtt. Ha Washington és a NATO-országok fegyverekkel látják el Kijevet az orosz területen mélyen fekvő városok elleni csapásra, és alkotmányosan megerősített területeink elfoglalására, az kemény megtorló akciókra kényszerítené Moszkvát. Ne mondják, hogy nem figyelmeztettük magukat."
Az elhangzottakat maga Vlagyimir Putyin is megerősítette, aki nemrég így fogalmazott a szegényített urántartalmú lövedékek Ukrajnába küldésével kapcsolatos hírekre:
“Ha ez megtörténik, Oroszország ennek megfelelően reagál, tekintettel arra, hogy a kollektív Nyugat nukleáris komponenssel rendelkező fegyvereket kezd bevetni.”
Szergej Sojgu védelmi miniszter pedig úgy fogalmazott, hogy a brit lövedékekkel kapcsolatos döntés egyre közelebb hozza az Oroszország és a Nyugat közötti potenciális "nukleáris ütközést".
Mint az a fentebb linkelt, a The Independent és a Sky News cikkeiből kiderül, a nyugatiak szerint Oroszország szándékosan túloz ezen eszközök kapcsán. A védelmi minisztérium szándékos félretájékoztatásnak minősítette az orosz álláspontot, míg egy fegyverszakértő „hülyeségnek” minősítette az oroszok meglátásait. Mint a minisztérium szóvivője fogalmazott:
"A brit hadsereg évtizedek óta szegényített uránt használt páncéltörő lövedékeiben. Ez egy szabványos összetevő, és semmi köze a nukleáris fegyverekhez vagy ilyen képességekhez. Oroszország tudja ezt, de szándékosan megpróbál dezinformálni."
Hamish de Bretton-Gordon fegyverszakértő, a brit királyi harckocsiezred korábbi parancsnoka szerint Putyin részéről "meggondolatlanság" volt, amikor azt sugalmazta, hogy Nagy-Britannia nukleáris anyagot küld Ukrajnának. Mint fogalmaz:
"Putyin azt sugallja, hogy ezek valamiféle nukleáris fegyverek,ami ostobaság. A szegényített urán teljesen inert. Nincs mód arra, hogy nukleáris reakciót vagy nukleáris robbanást idézzen elő."
Az tehát igaz, hogy szegényített urán nem fog robbanni, magyarán ezek a lövedékek nem atombombák, a lényegük, hogy könnyebben áthatoljanak a páncélos járművek védelmén. Ettől független azonban akadnak velük gondok, amikre mind Irakban, mind pedig az egykori Jugoszlávia területén akadt példa. Hogy ezeknek a lövedékeknek milyen hosszú távú hatásaik lehetnek akár a katonák, akár a civilek egészségére, az máig tudományos vita tárgya. A Közel-Keleten bevetett lövedékek kapcsán például a Harvard International Review oldalán közeltek egy hosszabb cikket még 2021-ben. Mint ebből kiderül, az első Öböl-háború során habár a becslések eltérőek, de egyes források szerint körülbelül 300 tonna szegényített uránt használtak fel a nyugati országok. Ennél is többet, nagyjából 1000-2000 tonnát használtak fel 2003-ban a második Öböl-háborúban, amely konfliktus csak körülbelül három hétig tartott.
A cikk szerint a szegényített urán kockázatot jelenthet mind a katonák, mind a helyi civil lakosság számára. Amikor a szegényített uránból készült lőszer célba ütközik, az urán porrá válik, amelyet a katonák beszívnak a robbanás helye közelében. A szél ezután a port a környező területekre hordja, szennyezve a helyi vizeket és a mezőgazdaságot. További gondot jelentett, hogy a hátrahagyott hüvelyeket, lövedék darabokat a gyerekek összegyűjtötték és sokáig őrizgették. Sőt a becsapódott szilánkok vagy összegyűjtött lövedékek évekig a házakban maradtak. Ez különösen azért volt probléma, mert a gyerekeket nem készítették fel arra, hogy milyen hatásai lehetnek a szegényített uránnak hosszabb távon. De a korábbi konfliktusövezetekben a talaj is szennyezetté vált. Épp ezért a cikkben úgy fogalmaztak a szakértők, hogy:
“Aggodalomra ad okot az Öböl-háborúból visszamaradt szegényített urán. Bár csak 60 százalékban olyan radioaktív, mint a természetes urán, a szegényített urán még mindig kémiailag és radiológiailag mérgező.”
A cikkben elismerik azt is viszont, hogy sajnos az epidemiológusok számára sokszor nehéz megállapítani, hogy van-e egyértelmű kapcsolat a szegényített urán expozíció és a helyi lakosságot sújtó egészségügyi következmények között. Egyébként ugyanez a helyzet a Balkánon is – tehát a kutatók nem tudnak egyértelmű kapcsolatot megállapítani a szegényített urán és a helyi lakosság egészségi helyzete között. Mindennek két oka van alapvetően: egyrészt rengeteg változót kell figyelembe venni, másrészt a szegényített urán hosszú távú hatásainak a kutatása egy eléggé alul tanulmányozott terület. Mindettől független a HIR cikke így fogalmaz:
“Ennek ellenére továbbra is fennáll annak a lehetősége, hogy a szegényített urán negatív következményekkel jár a civilekre nézve. Végül is a szegényített urán rákkeltő, és bizonyítékok vannak arra, hogy a hormonokra is hatással lehet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közleménye szerint aki kisméretű, oldhatatlan uránrészecskéket lélegzik be, az a sugárzás következtében tüdőkárosodást vagy tüdőrákot szenvedhet. A szegényített urán a vese rossz működéséhez is vezethet.”
A szegényített urán használatát épp ezért nyugaton is több kritika érte, az 1990-es években környezetvédelmi aktivisták és más csoportok harcoltak ellene, végül 2015-ben az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma kijelentette, hogy a továbbiakban nem használ szegényített uránt – ám végül ezt mégis bevetették még abban az évben szíriai légicsapások során.
(Kép: Challenger II alapharckocsi, Flickr/Andrew Skudder)