A kiinduló elképzelés, hogy a betegek olyan 85 százaléka enyhe tünetekkel (tehát nem szorul kórházi ápolásra) vagy akár szimptómák nélkül átvészelheti a fertőzést. A felgyógyultak vérében azonban megjelenik az antitest a vírusra. Mivel pedig egyelőre nincs hivatalosan is működő gyógyszer a COVID-19-re, ezért talán egyedül csak ez a gyógymód kínálhat megoldást jelenleg.

A módszer nem új, a 20. század elején többször is éltek vele, például a spanyolnáthát is gyógyították így.

A mechanizmus a következőképp működik: az immunrendszer antitestekkel jelöli meg a kórokozókat, melyeket elpusztításra szán. A gyógyulás után az antitestek megmaradnak (ennek hossza jelenthet hónapokat, de akár éveket is). Elméletileg tehát ha valakinek közvetlenül a vérébe juttatjuk ezeket az antitesteket, akkor az illető szervezete is képes lesz a hatékony immunválaszra.

Ezen megoldás mellett már egy korábbi, március 16-án publikált tanulmány is érvelt. Ebben a szerzők rámutattak, hogy a vérátömlesztésen alapuló eljárás nem pusztán a múlt része, hanem bevetették már a korábbi két koronavírus járványnál is (egyebek mellett): a 2003-as SARS járványnál és a 2012-es MERS-nél is. A beszámolók szerint ezekben az esetekben a beadott antitestek enyhítették a betegség lefolyásának súlyosságát, és növelték a túlélés esélyét.

A mostani kínai tanulmány pedig új bizonyítékokkal szolgál arra nézvést, hogy nincs ez másképp a jelenleg is zajló világjárvány esetén sem.

A kísérletet egy Vuhanhoz (a járvány kitörésének feltételezett gócpontja) közeli egyetemi kórházban végezték. Öt beteget vizsgáltak, akik állapota kritikus volt, és gépi lélegeztetésre szorultak. A betegeket addigra már vírusirtókkal és egyéb gyógyszerekkel is kezelték.

Természetesen az orvosokat nem annyira a tudományos kíváncsiság hajtotta, mint az elkeseredés, hogy megmentsék a betegek életét. Ennek megfelelően adták a betegségből felgyógyultak vérét a betegeknek.

A kezelést követően mindössze három nappal ötből négy betegnek elkezdett csökkeni a láza, sőt a szervi károsodás is a visszájára fordult náluk. Zuhant a vírusok száma is. Tizenkét nappal a kezelés után pedig a négy páciens felépült abból az akut légzési elégtelenségből (ARDS), amely a COVID-19 áldozataival jellemzően végezni szokott.

Mostanra, tehát március végére, az ötből három beteget már haza is küldtek a kórházból. Miközben a másik két beteg állapota stabilizálódott.

Szombat este pedig hasonló beavatkozásra került sor az Egyesült Államokban is, elsőként Texasban. Ám hasonló kezelést terveznek New Yorkban is, amit különösen megütött a járvány. Andrew Cuomo, New York állam kormányzója bejelentette, hogy elkezdenek vérplazmát gyűjteni a járvány túlélőitől.

Természetesen ez a kezelés nem csodaszer, nem váltja ki a védőoltást sem, de megmenthet pár életet. Ráadásul akadnak bizonytalanságok is: mennyi ideig védett valaki, miután felgyógyult? Mennyi antitestre van szükség a hatásos kezeléshez?

Ugyanakkor annyira kevés eszköz áll rendelkezésre a járvánnyal szemben, hogy minden működő lehetőséget meg kell ragadni.

(Kép: Pixabay)