A legújabb és eddigi legrészletesebb holdtérképet április 21-én mutatta be a Kínai Tudományos Akadémia, miután több mint tíz évnyi munka után a kutatók sikeresen befejezték a nagyszabású projektet. A térkép megszerkesztésében más nemzetiségű tudósok is segédkeztek, valamint az adatokat is, amire támaszkodtak a projekt során, több nemzet holdprogramja révén összegyűlt információkra alapozták, így a térkép részben nemzetközi kollaboráció eredményének mondható és a célja is nemzetközi: az, hogy alapot adjon a leendő űrprogramok megszervezéséhez és a Hold kutatásával kapcsolatos tudományos kutatások elvégzéséhez. Ennek érdekében a Geologic Atlas of the Lunar Globe-ot és a hozzá tartozó Map Quadrangles of the Geologic Atlas of the Moon elnevezésű kiegészítést a kínai mellett angol nyelven is kiadták.
Az atlasz 1:2,5 millió arányú felbontással mutatja be az égitest jellemző felszíni formációt, amelyek egymáshoz viszonyított korát is jelölték a kutatók. A térképen 14 különböző fajta struktúra látható, köztük 12 341 becsapódási kráter, 81 becsapódási medence és 17 fajta kőzetformáció. Az akadémia elmondása szerint az atlasz a Hold geológiai evolúciójáról is számot ad és világosan mutatja a holdi tektonikai és magmatikus fejlődését. A felhasznált adatbázist elsősorban a kínai Csango-1 misszió alatt elvégzett mérésekre alapozták, amely során egy keringőegység két éven át körözött a Hold körül. A Csango-1 Kína első olyan küldetése volt, ami a Holdra, illetve a Föld körüli pályán túlra vezetett és a célja többek között az volt, hogy háromdimenziós képeket szerezzen több holdi formációról is.
A szonda megfigyeléseit több utána következő kínai, illetve amerikai küldetés űreszközei által gyűjtött adatokkal egészítették ki, például a GRAIL (Gravity Recovery and Interior Laboratory) misszió adataival, ami egy 2011-ben induló NASA misszió volt. A GRAIL során a Hold rendkívül pontos gravitációs térképét alkották meg két szonda, az Ebb és a Flow segítségével, amelyek tandemben repültek az égitest körül, majd feladatuk elvégzése után a Holdba csapódtak.
A kínai holdatlasz a jövőbeli Csango-6-os missziót is segítheti, mivel a misszió alatt mintákat gyűjtenek majd a Hold távolabbi oldalán és a térkép alapján tudják megfelelő háttérinformációkkal támogatni a kőzetgyűjtés folyamatát. A Csango-6 a tervek szerint május 3-án indul és 53 napig tart majd, ami alatt 2 kilogramm mintát szereznek be a holdi talajból, hogy eljuttassák azt a Földre alaposabb elemzések céljából.
(Fotó: Kínai Tudományos Akadémia via Xinhua, darksouls1/Pixabay)