Kína a Csang'o-6 misszió keretében újra leszállóegységet küldött a Hold távolabbi oldalára, ez alkalommal a Déli-sark-Aitken-medence területére, ahol az űreszköz, sikeres leszállása után, mintákat fog gyűjteni az elkövetkező napok során és a tárolókat később eljuttatja a Földre. A medence a Hold legnagyobb ilyen jellegű képződménye és közvetlen közelről történő megfigyelése érdekes információkat biztosíthat a kutatók számára, mivel az égitest Földtől távolabbi oldala jóval kevésbé feltérképezett régió, mint a másik, közelebbi fele, részben az ide indított missziók kommunikációs nehézségei miatt. A Kínai Űrügynökség a Csang'o-6 leszállóegység kommunikációs kapcsolatának biztosítására a Csüecsiao-2 keringőegységet is üzembe helyezte, amely az égitest körül keringve segíti a közvetítést a földi irányítóközpont és a leszállóegység között.

A helyszínt, tehát a Hold távolabbi oldalát eddig csak Kínának sikerült leszállóegységgel és holdjáróval meglátogatnia a 2019-es Csang'o-4 küldetés során. A mostani misszió alatt is vitt magával egy rovert az űreszköz, de a kis méretű járműről keveset lehet tudni, mivel Kína nem sokat árult el vele kapcsolatban, csak az indulásra készülő Csang'o-6 egységről készült fotók alapján derült ki, hogy a rakomány részét képezi. Az eszközt spektrométerrel szerelték fel és valószínűleg a kőzetek összetételének elemzése lesz a feladata. A küldetés előreláthatólag június 25-én ér véget, mikor a Csang'o-6 keringőegysége visszatér a Földre a mintákkal, amelyet a felszíni talajból és két méteres mélységből is beszereznek majd. A Csang'o-7 misszió alatt, 2026-ban, a Hold déli sarkvidékén kutatnak vízjég után, szintén roverrel és egy repülő egységgel, majd 2030 környékén már az emberes holdraszállás következik a Kínai Űrügynökség tervei szerint.

(Fotó: CNSA)

Egy komplett várost álmodott a Holdra a kínai űrügynökség A kínai űrügynökség egy videón mutatja be, milyen lehet az International Lunar Research Station, ami a tervek szerint 2035-re készülhet el.